– Hogy értsük azon kijelentését, mely szerint amennyiben bármilyen szakmai szempont nemzetpolitikai szemponttal ütközik, akkor az utóbbi élvez elsőbbséget?
– E tételmondat szerepel a Magyar Állandó Értekezlet által elfogadott nemzetstratégiában is. A gondolat veleje, hogy a nemzetpolitika minden más szakmai ügy fölött áll. Ez abból következik, hogy a magyar állam létének értelme és célja, hogy a magyar nemzet fönnmaradjon, gyarapodjon. E célhoz kell rendelni az eszközrendszert, vagyis az egyes szakterületeken megteendő lépéseket.
– A ciklus félidejében a fentiek tükrében miként vonható meg az elmúlt két év nemzetpolitikai mérlege?
– Mielőtt a részletekbe belemennénk, érdemes tisztázni és rögzíteni az alapokat. Talán szerénytelenségnek hat, de nem tűzhetünk magunk elé Szent István országépítő nagy művének folytatásánál kisebb célt. A magyarság nem csupán a közös nyelv, a történelmi sorsközösség és a kultúra által összetartott kultúrnemzet, hanem közjogi nemzet is. Ennek történelmi kifejeződése a Szent Korona és a hozzá való hűség. Ez a gondolkodás akkor is egyben tartotta a magyarságot, amikor a történelem viharai egyébként szétfeszítették volna. Ez megtartó erő, ezért nem csak kulturális alapjainkat kell megerősíteni, hanem a közjogi kötelékeket is. A politikai életben gyakoriak a változások, de kevés a maradandó alkotás. Az említett közjogi kötelékeket adó magyar állampolgárság két évvel ezelőtti megteremtése azonban maga a történelem, hiszen az ez által honosított magyarok és utódaik az idők végezetéig közjogi értelemben is elszakíthatatlanul hozzákapcsolódtak a magyar nemzethez, amelyhez persze kulturálisan mindig is tartoztak. Ilyen nagyságrendű újrahonosításra még nem volt példa. Eddig 280 ezer kérelmet regisztráltunk, és körülbelül 180 ezren tették már le az állampolgársági esküt Szabadkától Csíkszeredáig és Tallinntól Tokióig. Fontos megemlíteni, hogy ez a magyar államigazgatástól is lélegzetelállító teljesítmény, hiszen minden egyes beadványhoz közbiztonsági, nemzetbiztonsági ellenőrzés is kapcsolódik, ráadásul egyéni kérelemre a névváltoztatás – pontosabban név visszaváltoztatást – is meg kell oldanunk, hogy a hivatalos okmányokban a jövőben Iosif Sabau helyett Szabó József álljon, születési helyként pedig ne Cluj, hanem Kolozsvár legyen feltüntetve. A ciklus végén félmillió új állampolgára lesz hazánknak.
– Tegyük fel, hogy valaki kérelmezi a magyar állampolgárság felvételét, de szülőföldjén hivatalosan bűnügyi priusszal rendelkezik akár egykori 1956-os szerepéért, akár azért, mert például Délvidéken megvédte magát egy etnikai alapú utcai támadás során! Ilyen esetben mire számíthat a nemzetbiztonsági ellenőrzés kapcsán?
– Az átvilágítás nem mechanikus folyamat, minden kérelmet egyénileg bírálnak el munkatársaink. Ha nincs egyéb kizáró ok, ilyen esetben nincs akadálya a magyar állampolgárság megszerzésének, ugyanakkor a hivatalosan is büntetlen előélet nem jelent automatikusan kedvező elbírálást, hiszen előfordulhat, hogy egy papíron tiszta múltú ember például nemkívánatos idegen titkosszolgálati kapcsolatokkal terhelt. Összességében egyébként elenyésző arányban utasítunk el kérelmeket.
– Elutasítja viszont a magyar állampolgársági törvényt Szlovákia és Ukrajna.
– Két évvel ezelőtt a parlamenti vita során politikai ellenfeleink épp erre hivatkozva támadták az egész ügyet. Akkor is azt mondtam amit ma: a szlovák belpolitika hullámzásai nem veszélyeztethetik az erdélyi vagy az ausztráliai magyarok honosítását, a kilátásba helyezett szankciók különben is csak akkor léphetnek életbe papíron, ha bizonyítani tudják, hogy valamely polgáruk maga kérte a magyar állampolgárságot, nem pedig, teszem azt, az államelnök adományozta neki. A magyar állam mindenesetre ilyen vonatkozású információt nem ad ki. A magyar állampolgárság megszerzése tehát nem teremt jogalapot az ellene való eljárásra. Állampolgársági törvényünk egyébként mindenben maradéktalanul megfelel az emberi jogi szempontoknak és az európai gyakorlatnak, tehát nem nekünk kell változtatni. Amikor a jogszabályt megalkottuk, a hasonló román törvényt vettük alapul. Ennek több oka volt. Először is, ha Románia kiterjesztheti saját állampolgárságát a besszarábiai, vagyis a mai Moldávia területén élő románokra, akkor ezt Magyarország is megteheti az erdélyi és óromániai magyarok vonatkozásában. Másodszor azokat, akik Brüsszelből méltatlankodtak, amiért az Európai Unión kívüliekre is kiterjesztjük a magyar állampolgárság lehetőségét, szembesíthettük azzal, hogy Bukarestben nem méltatlankodtak. Márpedig, ha Románia tömegesen adhat állampolgárságot a moldáviai románoknak, akkor ezt mi is megtehetjük például Kárpátalja tekintetében. Arról nem beszélve, hogy Spanyolország ugyanezt teszi Dél-Amerikában vagy Portugália Brazília, Olaszország pedig egyebek mellett az argentínai olasz leszármazottak vonatkozásában. Mi tehát bevett európai gyakorlatot ültettünk át a magyar jogrendbe. De van a román állampolgársági törvénynek még egy fontos eleme, aminek ihletése számunkra nagyon hasznos. Mivel a besszarábiai románok többsége aligha tud hivatalos papírt felmutatni arról, hogy felmenőik valamikor a Román Királyság polgárai voltak, a bukaresti jogszabály megelégszik a román állampolgártól való leszármazás vélelmezhetőségével. Ez nekünk a csángók tekintetében fontos. Amit szabad másoknak, azt szabad nekünk is.
– Pozsonyban és Kijevben ezt mégsem így gondolják. Mit kezdhetünk e szerencsétlen helyzettel?
– Szlovákiával és Ukrajnával különböző természetű vitáink vannak. Pozsony eljárása nem csak azért abszurd, mert ellentétes az európai normákkal, az emberi jogokkal és saját alkotmányával, mely kimondja, hogy akarata ellenére senki nem fosztható meg szlovák állampolgárságától, hanem azért is, mert a vonatkozó szlovák törvény pontosan olyan, mint a miénk. A Magyarországon élő szlovákok megkaphatják anyaországuk állampolgárságát, anélkül, hogy éltek volna, vagy tulajdonuk lenne Szlovákiában és ehhez választójog is társul. Ez egyébként nagyon helyes. Ezért is abszurd, hogy Pozsonyban olyasmit kérnek rajtunk számon, és olyasvalamiért lépnek fel megtorlólag a felvidéki magyarok ellen, amit sajátjaiknak biztosítanak. Ezért a magyar állampolgársági törvényt nem fogjuk módosítani sem Szlovákia, sem senki más kedvéért. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy előbb-utóbb megegyezésre jutunk északi szomszédunkkal, hiszen ez az ő érdekük is. Eddig kétszáznál több embert fosztottak meg állampolgárságától, közülük húszegynéhány magyar. A jogfosztottak óriási többségükben tehát olyan szlovákok, akik például tengeren túli állampolgárságot szereztek, vagy cseh állampolgárságukat megtartották. Bármely állam részéről őrültség elveszíteni más országokban sikeres polgárait. Ezért bízom az értelmes párbeszédben a szlovák kormánnyal. Ukrajna ellenállását nem kifejezett magyarfóbia motiválja, Kijev a Dnyeperen túl élő több mint tízmilliós orosz nemzetiség Oroszország általi befolyásától tart, ezért tiltják az ukrán állam törvényei a kettős állampolgárságot -legalábbis elméletben – ami persze a gyakorlatban nem érvényesül, hiszen a kárpátaljai románok és szlovákok jelentős része egyben anyaországuk állampolgára is. Mi több, az ukrán politikai elit között is szép számmal találni olyanokat, akiknek több ország útlevele is zsebükben van… Ha pedig így van, akkor természetszerűen a mi magyarjainknak is lesz magyar állampolgárságuk. A diplomáciában egyes dolgokat formálisan kell megoldani, másokat informálisan, ennek megfelelően a Kárpátalján élő magyarok magyar állampolgárságát a helyi viszonyoknak megfelelő rugalmassággal intézzük.
– A szerbiai elnökválasztás eredménye és a nemrég hivatalba lépett új román kormány magyarellenes lendülete Délvidék és Erdély, illetve Belgrád és Bukarest vonatkozásában is újabb konfliktusokat sejtet…
– Az új helyzet több tanulsággal is szolgál. A baloldal hagyományosan azzal indokolta saját nemzetellenes, de legalábbis a nemzeti érdekekre érzéketlen magatartását, hogy kerülni kell minden konfliktust a trianoni utódállamokkal. Ez önmagában is árulásszámba megy, de ezen doktrína ráadásul a baloldali kormányoknak sem jött be, noha a Kempinski Szállóban történt emlékezetes 2002. december 1-i megalázkodásnál vagy a 2004-es gyurcsányi nemzetárulásnál látványosabb önfeladást elképzelni sem lehet. Ennek ellenére például Robert Fico első szlovák kormánya a legkonfliktusosabb viszonyban volt Gyurcsányékkal, noha mindketten szocialistának nevezték magukat. Ezzel szemben a jobbközép kormányok idején mindig sikerült enyhíteni a feszültséget, éspedig önfeladás nélkül. Levonhatjuk tehát a következtetést: amennyiben a magyar állam következetes nemzeti politikát képvisel, akkor a magyar érdekek kellő józansággal érvényesíthetők. A magyar kormány ezen az úton jár, nem térve ki a konfliktusok elől, de tartózkodva minden provokációtól, ha úgy tetszik, a gőzt nem a hajókürtre, hanem a lapátkerékre irányítjuk.
– Milyen kézzelfogható, gyakorlati jogi segítséget tud nyújtani a magyar állam azoknak, akiket magyarságuk miatt bármiféle hátrányos megkülönböztetés, sérelem ér valamely trianoni utódállamban?
– Számos eszköz áll rendelkezésünkre, formálisak és informálisak. Fontos, hogy a MÁÉRT-en Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr javaslatára létrehoztunk egy 50 millió forintos alapot azzal a céllal, hogy ha magyarsága miatt valamely nemzettársunkat sérelem éri, akkor az emberi jogokból következő nemzeti érdekeink érvényesítését biztosítani tudjuk például ügyvédi, vagy egyéb költségek fedezésével. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ez minden, amit tehetünk. Ezen túlmenően számos neves ügyvéd ajánlotta fel szolgálatait térítés nélkül ilyen esetekre. Ezen kívül is van mozgásterünk, ha nem is feltétlenül kell mindennek a lapok címoldalán szerepelnie. Olykor hasznosabb, ha nem közvetlenül a magyar állam lép fel egy-egy cél elérése érdekében.
– Hol tart az ön által kezdeményezett Nemzeti Regiszter kialakítása?
– A rendszer kiteljesedett, a www.nemzetiregiszter.hu honlap és a Facebookon létrehozott Nemzetháló látogatottsága magas. Maga a Nemzeti Regiszter tulajdonképpen három részből áll: van egy heti rendszerességű hírlevél, amit bárki néhány perc alatt átolvashat. Ennél fontosabb, hogy magyarul és angolul megtalálható a magyar államszervezet intézményrendszere, tehát bárki tanulmányi ügyektől kezdve a nyugdíjjal kapcsolatos kérdésekig tájékozódhat, ez megkönnyíti az ügyintézést. A legjelentősebb az a felület, ahol a világ bármely magyar szervezete megjelenhet és bemutatkozhat a néptáncosoktól a cserkészekig. Ez lehetővé teszi, hogy a legkülönbözőbb magyar szervezetek kapcsolatokat építsenek egymással. A cél ugyanis az, hogy a clevelandi cserkészek közvetlen kapcsolatba kerülhessenek a gyergyóiakkal, a szabadkai néptáncosok a Buenos Aires-i néptáncosokkal. Ilyen hajszálér-rendszerből alakul ki az élő világmagyarság szerves kapcsolatrendszere. A regiszter a katalizátor szerepét hivatott betölteni.
– Hogy áll a kormányzati megnyilatkozásokban többször emlegetett Kárpát-medencei gazdasági térség megszervezése?
– Ennek van egy természetszerű és egy intézményi része. Előbbi a természeti és történelmi adottságok valóságából fakad, mely nem politikai akarat függvénye. A Kárpát-medence történelmi, kulturális és gazdaságföldrajzi egysége de facto adva van.
– Most belegyalogolt Ján Slota és a gyurcsányista Bauer Tamás lelkivilágába…
– Aki tagadja ezt a szerves egységet, az egész egyszerűen a valóságot tagadja. A Kárpát-medencei gazdasági térség intézményi kialakításában nagy szerepe van és lesz azon tárcaközi kormányzati bizottságnak, melynek feladata, hogy a beszélgetésünk elején megfogalmazott nemzetpolitikai prioritás jegyében összehangolja az egyes szakterületeket. Gazdasági tekintetben például Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter munkálkodása nyomán létrejött egy olyan mezőgazdasági megállapodás, melyet a Kárpát-medencei magyar szervezetek is aláírtak. Ennek célja, hogy a magyar gazdák számára megnövekedett életlehetőséget teremtsen, ezáltal elősegítve a szülőföldön maradást, a gyarapodást. Ez az együttműködés a magyarországi mezőgazdasági teljesítményt is növeli. Hozzáteszem, hogy ez a Kárpát-medence nem magyar vállalkozóinak is előnyös, hiszen számukra is megrendelést, piacbővülést jelent. Tehát nem csak a szellemi és közjogi kereteket fektettük le, hanem azon dolgozunk, hogy az élet minden területén konkrétumokkal építsük tovább!
(Forrás: Demokrata)
