Répás Zsuzsanna a Nyelvpolitika, nyelvi jogok, nyelvhasználat a Kárpát-medencében címmel pénteken a fővárosi Magyarság Házában rendezett szimpóziumon rámutatott: kiemelt nemzetpolitikai cél, hogy a külhoni magyarságot, a kisebbségeket valamilyen módon a „magyar anyanyelvű színterekhez kössék”.
A helyettes államtitkár a Nemzetpolitikai Kutatóintézet tanácskozásán kiemelte: a megfelelő nyelvstratégia megalkotásának előfeltétele, hogy pontos helyzetelemzést készítsenek a szomszédos országok nyelvpolitikájáról, valamint az unió által biztosított vagy hiányzó lehetőségekről.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára a külhoni és anyaországi szakemberek előtt úgy fogalmazott: a nyelvi jogok kérdése különösen érzékeny témája a külhoni magyarságnak; számos esetben tapasztalnak olyan intézkedéseket a szomszédos országok részéről, amelyek hátrányosak a magyar nyelvhasználatot illetően. Minden ember számára az anyanyelve jelenti a kulcsot múltja, gyökerei, ezáltal saját maga megismerésére, és erre mindenkinek a szülőföldjén van a legnagyobb esélye – vélte.
Kitért arra, hogy a magyar nyelv elsajátítására legfogékonyabb korosztály az óvodásoké, ezért indította el a nemzetpolitikai államtitkárság a 2012 – A külhoni magyar óvodák éve programot. Répás Zsuzsanna azt mondta, szeretnék ugyanakkor felhívni a magyar szülők figyelmét arra, elsősorban az ő feladatuk, hogy magyar oktatási intézményeket részesítsenek előnyben gyermekeik intézményválasztása során. Szólt még a külhoni magyar joghallgatóknak hirdetett Szász Pál ösztöndíjprogramról és a magyar jogsegélyszolgálat kialakításáról is.
Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkára azt mondta: olyan differenciált nyelvstratégiára van szükség, amely figyelembe veszi a magyarul beszélő közösségek eltérő helyzetét.
Kitérve az alaptörvényben rögzített, a magyar nyelv védelméről szóló passzusra megjegyezte: kultúránk jövője szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy a magyar nyelvközösség Európában példátlan mértékben, megosztva, nyolc külön államban él. A helyettes államtitkár kiemelte: „államunknak támogatnia kell a hosszú történelmi fejlődés eredményeként kialakult” magyar köznyelv határainkon túli megőrzését is, mert ez a nyelvváltozat nemzeti kultúránk hordozója, az összetartozás egyik legfontosabb tényezője.
(Forrás: kdnp.hu)
