Noha „a magyar rögvalóság” az, hogy szinte minden kérdésben késhegyig menő politikai vita zajlik, az ingatlanrendezés tekintetében minden kormány esetében konszenzus volt, hogy ezt a folyamatot végig kell vinni, és egyetlen kabinet sem vonta kétségbe jogosságát – fejtette ki.
Semjén Zsolt szerint rendkívül nehéz jogi és politikai viszonyok között született meg az 1991-es törvény az egyházi ingatlanok rendezéséről. A miniszterelnök-helyettes felidézte Isépy Tamás akkori igazságügyi államtitkár szerepét, és azt mondta: az akkor kimunkált szabályozásnak köszönhetően az egyházak funkcionális ingatlanjaikat visszakaphatták.
Nehézsége a folyamatnak ugyanakkor, hogy a működéshez szükséges, háború előtti vagyoni fedezet nem került vissza – mutatott rá Semjén Zsolt, utalva arra, hogy a későbbi törvényekben, majd az 1997-es vatikáni megállapodásban különböző módon igyekezett az állam, amennyire lehetett, a problémát megoldani.
Jelezte, hogy mintegy nyolcezer ingatlanról van szó, és egy-egy ingatlan története sokszor „monográfia vastagságú”. Kitért arra is, hogy bár az eredeti törvény 2001-es határidőt rögzített, de nyilvánvaló vált az igénylések alapján, hogy a folyamat addig nem zárul le.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szintén sikertörténetnek nevezte a folyamatot, ami szerinte elsősorban az egyházak türelmének és a kormányzati szerveknél fellelhető folyamatos és stabil szakmai tudásnak volt köszönhető.
A tárcavezető kiemelte: húsz év után újra olyan átalakulás előtt állnak azok az intézményrendszerek, amelyekben az egyházak szolgálatot vállaltak, hogy ma ismét nagy szükség van a türelemre és arra az együttműködésre, amit az egyházak korábban tanúsítottak. Az átalakulás elkerülhetetlen – folytatta a miniszter, hozzátéve: nagyon fontos, hogy ezt ne csak az okok határozzák meg. A cél, hogy átláthatóbb, finanszírozhatóbb, fenntarthatóbb és színvonalasabb szolgáltatás jöjjön létre – hangsúlyozta.
Azt ígérte, az ingatlanátadások után hamarosan elkezdődik a második nagy egyeztetési kör, hogy az átalakításokat ne csak az egyházak egyetértése, hanem támogatása mellett lehessen megvalósítani. Balog Zoltán azt mondta: az egyházi ingatlanrendezés „gyümölcsei” azok a gyermekek, akik nem csak jó tudást, hanem tisztességes nevelést is kapnak ezekben az iskolákban, és azok az idősek, akiknek életük alkonyán gondoskodást biztosítanak.
Szászfalvi László egyházügyi államtitkár úgy fogalmazott: az ingatlanrendezés nem pusztán vagyoni és kárpótlási kérdés, hanem az egyházak közösségmegtartó, szervező és nemzetmegtartó ügye is.
Az egyházi ingatlanrendezés céljához ért – mondta, hozzátéve: ő az első pillanattól elsősorban nem igazságtételként, hanem óriási lehetőségként tekintett a folyamatra, a szolgálat kiterjesztésére társadalmi és spirituális szempontból. Az államtitkár kiemelte az önkormányzatok együttműködési készségét az állami és egyházi szervezetekkel, amit példaértékűnek nevezett.
Kitért arra is, hogy az első Orbán-kormány idején 2000-2002 között négy-négy milliárd forintot különítettek el rekonstrukciós támogatásra. Ez az összeg a következő kormányok alatt folyamatosan csökkent, majd 2010-re lenullázódott – állapította meg.
Szászfalvi László közölte, hogy a második Orbán-kormány a tavalyi évre és idénre 1,350 milliárd forintot különített el erre a célra. Ennek a többszörösére lenne szükség szerinte, de – mondta – ez az összeg is kifejezi, hogy a kormány fontos partnerének tekinti az egyházakat.
(Forrás: MTI)
