A kormányfő kereszténydemokrata helyettese újságírók előtt úgy fogalmazott: a keleti kereszténység helyzete aggodalomra ad okot, és számos országban atrocitások érik a keresztényeket.
Semjén Zsolt felidézve keleti egyházi vezetők – így a kopt pápa, a jeruzsálemi latin pátriárka, illetve Jeruzsálem ortodox pátriárkájának – korábbi látogatásait azt mondta, hogy a maronita egyházi vezető mostani látogatása beleillik a magyar egyházdiplomáciai események sorába.
A keleti kereszténység és a magyar állam kapcsolatai ezzel továbbmélyültek, “ez erkölcsi kötelességünk is” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettese.
Semjén Zsolt elmondta, hogy a tárgyalásokon szó volt a libanoni-magyar gazdasági kapcsolatok további erősítéséről, valamint megállapodtak a bejrúti katolikus egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közötti tudományos és diákcsere-kapcsolatok létesítéséről.
Béchara Boutros Rai pátriárka rámutatott: nagyra értékeli a magyar kormány álláspontját, amit a közel-keleti helyzettel kapcsolatban képvisel. Megfogalmazása szerint a magyar állam Közel-Kelettel kapcsolatos álláspontja “teljes egészében a helyén van”. Egyetértés volt a felek között abban: ahhoz, hogy az arab tavasz “megmaradjon”, fontos feladat a mérsékelt erők segítése és támogatása, nem pedig az erőszak kultusza.
A találkozón – a pátriárka elmondása szerint – részletesen áttekintették, hogy mennyire fontos a Közel-Keleten az állam és az egyházak szétválasztása. Kifejtette: Libanonban Magyarországhoz hasonlóan az állam és az egyház egymástól különválasztva működik, ugyanakkor a felek együttműködnek egymással.
A pátriárkát hétfőn fogadta Kövér László a Magyar Országgyűlés elnöke, majd köszöntötték a parlament plenáris ülésén, és találkozott Orbán Viktor kormányfővel is.
A Semjén Zsolt meghívására vasárnap Magyarországra érkezett katolikus egyházi vezető kedden meglátogatja a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárságát, ahol Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a testület elnöke fogadja, számos érsek és püspök jelenlétében. Ezután a maronita pátriárka a Szentszék külképviseletét keresi fel, ahol Alberto Bottari De Castello apostoli nunciussal is találkozik. Szintén e napon adományoz a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doctor honoris causa címeta pátriárkának; a díjátadó ünnepség végén a Pázmány egyetem és a Libanoni Kaslik Szent Lélek Egyetem együttműködési megállapodást ír alá. A keleti egyházi vezető kedd este maronita rítus szerinti szentmisét mutat be a budapesti Szent István-bazilikában, Erdő Péter bíboros és a püspöki konferencia több tagja jelenlétében. Szerdán Béchara Boutros Rai az esztergomi érseki palotában keresi fel Erdő Péter bíborost, majd Esztergom keresztény nevezetességeit, a Keresztény Múzeumot és a bazilikát, valamint a Szent Adalbert Konferencia Központot tekinti meg.
Béchara Boutros Rai a Szír Maronita Egyház 77. pátriárkája, tavaly március 15-én választották meg. Hivatalos székhelye Libanonban Bejrúttól északra, Bkerke kolostorában van.
A Szír Maronita Egyház keleti katolikus egyház, az Apostoli Szentszékkel teljes közösségben. Gyökerei ahhoz a közösséghez vezethetők vissza, amelyet a ma Szent Maronként tisztelt szír szerzetes alapított a IV. század végén. Az egyház tagjait maronitáknak hívják, és napjainkban ez a legnagyobb keleti egyház Libanonban. Jelentős maronita közösségek élnek még a Közel-Kelet más részein, Szíriában, Jordániában, Palesztinában, valamint Cipruson. A XIX. században nehéz életkörülményeikből menekülve maroniták ezrei szóródtak szét a világban, sikeres és befolyásos diaszpórát hozva létre. Libanon maronita közösségeit a közelmúltban kereste fel XVI. Benedek pápa, egyházi vendéglátója Béchara Boutros Rai patriarcha volt.
(Forrás: MTI)
