Magyarországon idén a teljes nemzeti össztermék 17 százalékát tette ki a lejáró adósság, jövőre pedig ez a mérték 19 százalék lesz, ami azt jelenti, hogy „rajtunk kívül ilyen nagy arányban az adósságának a működtetésére – a nemzeti össztermék arányában gondolkodva – csak egyetlen ország kell, hogy nagyobb erőket mozgósítson” – fejtette ki a kormányfő, aki szerint ezért olyan éles a vita arról, kell-e Magyarországnak IMF-hitelmegállapodás vagy sem.
Az idei év azonban éppen azért fontos – folytatta –, mert kiderült, hogy a gazdasági és társadalmi változások, átszervezések eredményeképpen Magyarország képes volt arra, hogy – 2012-ben a világ harmadik legnehezebb adóssághelyzetben lévő országaként – IMF-megállapodás nélkül is működtesse a gazdaság finanszírozását.
„És az én állításom az, hogy 2013-ban is képesek leszünk erre. Az kétségkívül igaz, hogy megállapodással könnyebb, mint megállapodás nélkül, de megállapodás nélkül is lehetséges, ennek a bizonyítéka a 2012-es év” – jelentette ki Orbán Viktor. Véleménye szerint egyébként 2013 első negyedévére már kiderül „a magyar gazdaság finanszírozásának néhány kérdése: olcsóbban vagy drágábban, IMF-fel vagy IMF nélkül”.
2013 ugyanakkor jobb évnek ígérkezik Magyarországon, mint 2012 – mondta a kormányfő a résztvevőknek, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a Kárpát-medence magyarságának arra kell készülnie, hogy az európai politikai és gazdasági közeg a következő években is kedvezőtlen marad, a válság egyelőre nem fog elmúlni.
Ezzel kapcsolatban idézte a Nemzetközi Valutaalapnak a világgazdasági kilátásokról szóló, lassabb növekedést prognosztizáló kiadványát, amely szerint – mint mondta – az államadósság-csökkentésre tett kísérleteket folytatni kell, és még éveknek kell eltelniük ahhoz, hogy a világ nyugati gazdaságainak államadósság-mértéke visszacsökkenjen arra a szintre, ahol a 2008-as válság kitörése előtt volt. „Következésképpen a költségvetési kiigazítások politikáját a nyugati világban folytatni kell”, vagyis a gazdasági-politikai instabilitásról szóló híradások „velünk maradnak a következő évek során” – állapította meg.
Az IMF-jelentésben egyébként „Magyarországról is mondtak mindenfélét, ez most mellékes, mert azt, hogy mi a helyzet itt, mi jobban tudjuk, mint ők” – tette hozzá. A kiadvány szerint az idén 1 százalékkal csökken, jövőre 0,8 százalékkal nő a magyar bruttó hazai termék (GDP).
Orbán Viktor kifejtette azt is: Magyarország az elmúlt húsz évben szorosan összekötötte gazdasági sikerének lehetőségét a nyugat-európai gazdaságok állapotával, azaz a magyar gazdaság exportorientált, termékei nagy részét, több mint 75 százalékát pedig az Európai Unióban helyezi el, így ha ott baj van, mindez nehézzé válik. A keleti gazdasági nyitás éppen arra hivatott – magyarázta a miniszterelnök –, hogy ezt az egyensúlytalanságot enyhítse, erre azonban nem elegendő egy-két év.
A kormányfő aggódik az esetleges romániai nacionalista fordulat miatt
A kormányfő kedden a budapesti Magyar Állandó Értekezleten (Máért) azt mondta: a magyar kormány jó okkal aggódik a romániai fejlemények miatt, évek óta nem fordult elő ugyanis olyan politikai hangütés a román belpolitikában, mint amilyet mostanában hallani.
Kiemelte: a román kormánnyal való együttműködést Magyarország továbbra is stratégiai kérdésnek tekinti, de nem zárható ki, hogy Romániában nacionalista fordulat történik.
Közölte: a magyar kabinet azoknak a román patriótáknak szurkol, akik a hazafias elköteleződés mellett a magyar kisebbséggel, a Magyarországgal való együttműködést is fontosnak tartják. Remélik – mondta –, hogy a választások ebbe az irányba mutatnak majd.
Orbán Viktor a szlovák-magyar viszonnyal kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy a magyar fél az év végéig az összes olyan ügyet szeretné megvitatni, amelyben eredmény érhető el, 2013-ban pedig a nehezebb, kisebbség- és nemzetiségközpontú kérdésekről is megkezdődhetnek a tárgyalások. Utóbbi metódusa megvan – folytatta a kormányfő, hangsúlyozva: a szlovák-magyar vegyes bizottság jól működik, és ha ez a továbbiakban is így folytatódik, akkor ez megkönnyíti a kormányzati kapcsolatokban a felvetődő kérdések kezelését.
Kedvezőnek ítélte, hogy Szlovákiának olyan vezetése van, amelyik szereti az egyenes beszédet. Magyarországnak is ilyen kormánya van – mondta, hozzátéve: ugyanakkor egyik fél sem kívánja elfedni azt a tényt, hogy megoldatlan problémák terhelik a két állam kapcsolatát.
A kormányfő – aki kitért a komáromi híd megépítéséről a közelmúltban született megállapodásra, és a 29 új határátkelőhely megnyitására – azt mondta: ebben az évben szlovák-magyar sikerektől lesz hangos a két ország kapcsolatrendszere, ami azonban nem jelenti azt, hogy a következő évben a nehéz ügyek elővételével ez a hangulat továbbra is fenn tud maradni.
Szerbiáról szólva kiemelte: minden feltétel adott, hogy jó kapcsolatokat építsenek ki, és külön köszönetet mondott Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőjének az elmúlt évekbeli munkájáért. Jelezte, hogy a szerb miniszterelnök hamarosan Magyarországra látogat, és mód lesz a találkozóra. Orbán Viktor úgy látta, folytatódhat az a politika, aminek eredményeként a Magyar Nemzeti Tanács intézményrendszere sikeresen kezdte meg kiépülését.
A legnagyobb magyar regionális nemzetközi cégnek számító Mol továbbra is méltatlan elbánásban részesül Horvátországban – folytatta, hozzátéve: bár igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy ez ne mérgezze meg a kétoldalú kapcsolatokat, naivság lenne azt gondolni, egy ilyen csúf gazdasági vita nincs hatással a politikai kapcsolatokra is.
Ukrajna kapcsán Orbán Viktor rámutatott: megpróbáltak olyan lépéseket tenni, amelyekkel bizalmi alapon erősítik a kétoldalú kapcsolatokat, de az ukrán-magyar kapcsolatok ma nem jobbak, mint egy évvel ezelőtt voltak. Nem voltak rosszak, most sem azok, de nem is jobbak – fogalmazott.
Kitért arra, hogy épül a szlovák-magyar gázvezeték, és Magyarország az eddig kizárólag orosz forrásból származó gáz mellett immáron nyugat-európai, vagy északi forrásból származó energiához juthat. Ukrajna azon törekvéseit szimpátiával figyelik – tette hozzá –, hogy az ukrán-magyar energiaszállítás útvonalát tegyék kétirányúvá. Könnyen előfordulhat, hogy Kárpátalja energiaellátásában Magyarországnak is szerepe lesz krízishelyzetekben – jelezte.
Orbán Viktor beszélt a közeljövőben esedékes szlovéniai látogatásáról, és kitért az ottani bankrendszer nehéz helyzetére is.
A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország nem kívánja feladni azt az államhatárain túlterjeszkedő felelősséget, amit az új alkotmány egyértelműen megfogalmaz. Még ilyen gazdasági helyzetben, ilyen európai helyzetben is, Magyarország teljesíteni fogja alkotmányos kötelezettségét, azaz támogatni fogja a határon túli magyar közösségeket, részben azért, hogy sikeresebbek lehessenek, részben azért, hogy anyaországhoz kötődő kapcsolataik erősebbek lehessenek – rögzítette a kormányfő.
Orbán Viktor kitért arra, hogy a magyar gazdaság, közigazgatás átszervezése a tervezett ütemben halad, és hangsúlyozta: az oktatási rendszer átszervezése is túljutott a „felezőpontján”. A kormányfő szólt arról is, jobb esélyek vannak arra, hogy a magyarországi oktatási rendszert összekapcsolják a határon túli magyar nyelvű oktatási rendszerekkel.
A kormányfő szerint Magyarország és a Kárpát-medencei magyarság izgalmas év előtt áll. Úgy látja: a magyar gazdaság képes lesz biztosítani azokat a forrásokat, amelyek a határon túli intézményrendszerek számára szükségesek, és – jelezte – abban reménykedik, hogy fejlesztéseket is végre tudnak hajtani. A jelenlévő szervezetek vezetőitől programközpontú fejlesztési javaslatokat kért, és azt mondta: ha kifejezetten célzott fejlesztési javaslatokat kapnak, azok megvalósítására van esély jövőre.
Továbbra is nyitott és megragadandó annak lehetősége, hogy a Kárpát-medencében minden nemzetrész külön-külön és együtt is sikeresebb legyen a következő esztendőben, mint volt a tavalyiban, és aztán 2014-ben sikeresebb legyen, mint 2013-ban volt – összegzett.
Szólt arról is, hogy jövő év első negyedében a környező országokban tartott választások után ismét szükség lesz egy nagyobb nemzetpolitikai tanácskozás megtartására.
(Forrás: MTI)
