Az ellenzéki politikus azt firtatta: „mit tesz a kormány az elcsatolt országrészeken dúló tudatosan romboló asszimiláló politika, továbbá a mindennapossá vált magyarellenes erőszak ellen, különös tekintettel Délvidék tekintetében?”
Az Országgyűlés honlapján közzétett válaszában a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke kifejtette: az államközi ügyek rendezésében a kormány a konstruktív párbeszéd híve, és a diplomácia eszközeivel minden lehetséges fórumon tárgyalásokat folytat a délvidék magyarság érdekében.
Ugyanakkor jogsérelmek esetén az ügyek a rendőri intézkedéseket követően a legritkább esetben jutnak el bírósági eljárásig, vagy ha el is jutnak, a vádat képviselő ügyészség felpuhítva tolmácsolja a tényeket. Sajnálatos tapasztalat, hogy kettős mércét alkalmaznak az ítélkezés során, így azonos súlyú bűncselekmények eltérő elbírálás alá esnek attól függően, hogy magyar vagy szerb nemzetiségűek az elkövetők – írta, és szomorú ténynek nevezte azt is, hogy az igazságszolgáltatásban és a rendvédelmi szervekben továbbra sem találhatóak megfelelő arányban a nemzetiségek.
A temerini fiúk ügyében legújabb fejlemények szerint a helyzet felemás: november 4-én ugyanis Nikolics elnök elutasította az egyik fiú kegyelmi kérelmét, november 8-án azonban egy teljesen új helyzet állt elő azzal, hogy a szerb parlament megszavazta az amnesztia törvényt. Ennek értelmében a törvény hatálybalépését követően egyikük azonnal, ketten jövő évben, a negyedik fiú pedig az azt követő évben szabadulhat, de a most elutasított Máriás István esetében is kedvezőbb helyzetet teremt a jogszabály. A kormány ezen kívül a CMH irodákkal való együttműködés alapján segíti a jogvédelmet, amely helyben, az egyedi jogsérelmekkel kapcsolatos jogi tanácsadást jelent – fejtette ki Semjén Zsolt.
A kormányzati intézkedéseket részletesen ismertetve többek között kitért az oktatási-nevelési támogatásokra, a Magyar Nemzeti Tanács által működtetett ösztöndíj-programra, valamint az iskolabusz programra. Megjegyezte: Vajdaság az autonómiatörekvések eredményessége kapcsán mintaadó, és az a konstrukció, amit a Magyar Nemzeti Tanács meg tudott teremteni, példaértékű az egész magyarságnak. Úgy látják, hogy sikerrel zajlik a kulturális autonómia megvalósítása, folyamatban van a magyar nemzeti intézmények társalapítói jogainak átvétele és az intézményvezetők kinevezése. Olyan stratégiai fontosságú lépések ezek, melyek következtében a közösség végre saját kezébe veheti intézményeit és sorsának irányítását – állapította meg a kormányfő helyettese.
(Forrás: MTI, MNO)
