A Pozsonyi Casinóban október 8-án barátai, ismerősei emlékeztek Duka Zólyomi Árpádra, felidézve sok-sok epizódot az életéből, és Polák László rádióriporter jóvoltából a hangját is hallhatták.
A közelmúltban elhunyt kiváló politikust, tudóst, közéleti embert sokan ismerték és becsülték a Felvidéken, de bízvást elmondható, hogy mindenütt a világban, ahol kutatóként, parlamenti képviselőként megfordult. Közvetlen, rokonszenves egyénisége nyugalmat sugárzott és még a leghevesebben vitatkozó embereket is lecsillapította.
A pozsonyi magyar kulturális élet egyik szervezőjeként, a szlovák főváros Csemadok-szervezeteinek vezetőjeként sokat tett az itt élő magyarok összefogásáért. Nagy érdeme van a hányatott sorsú és gyakran megrongált pozsonyi Petőfi-szobor helyreállításában és új helyének kijelölésében. Mindig szervezett és irányított, bár az ő esetében jobb és igazabb kifejezés a – szolgált. Díjat, kitüntetést nem sokat kapott életében, de annál több szeretetet, emberi melegséget, amelyet ő sokszorosan képes volt viszonozni.
A pozsonyi emlékesten megjelent két leánytestvére: Duka Zólyomi Ildikó csellóművész és Duka Zólyomi Emese muzikológus. Ők is sok érdekes történetet elmeséltek Duka Zólyomi Árpádról, aki az 1989-es rendszerváltás idején szépen ívelő tudományos pályáját cserélte fel a közszolgálattal, a politikusi tevékenységgel. Nyilván ez volt genetikailag is kódolva benne, hiszen édesapja, Duka Zólyomi Norbert is sokat fáradozott a szlovákiai magyarság érdekében, és emiatt 1945 után nemcsak ő, hanem családja is sok megpróbáltatásnak volt kitéve.
Ha egyszer megírják a felvidéki magyar politizálás legújabb kori történetét, Duka Zólyomi Árpádot minden bizonnyal a legkiválóbb és a legjellemesebb politikusok között fogják emlegetni. Halála nagy vesztesége a felvidéki magyarságnak. E mai megosztottságunkban talán az egyetlen olyan személyiség volt, aki képes lett volna újraegyesíteni bennünket. Milyen szomorú, hogy ilyen korán eltávozott.
(Forrás: Felvidék.ma)
