Nemsokára befejeződik Kárpátalján a keleti partnerségi fejlesztési program, amelyhez Magyarország és Ukrajna egyaránt egymillió dollárral járult hozzá – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára sajtótájékoztatón november 4-én Budapesten.
A héten Kárpátaljára látogató államtitkár beszámolt arról, hogy a tavaly nyáron a kárpátaljai megyei tanáccsal megkötött szerződés alapján 56, magyarok által használt oktatási, kulturális és közművelődési intézményt újítottak fel. Felhívta a figyelmet arra: ez a program Kárpátalja valamennyi magyarlakta járását érintette. Megjegyezte, hogy a partnerségi program segítette a beregszászi színház felújítását is.
Németh Zsolt kiemelte az 56 felújítás közül a Kárpátalján, Beregszász központjában működő magyar II. Rákóczi Ferenc Főiskola “hosszú, több éven keresztül húzódó” fejlesztését, amelynek keretében tetőcserepeket és nyílászárókat cseréltek, illetve renoválták a hatezer négyzetméteres épület homlokzatát.
Kitért arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök áprilisban ebben az épületben írta alá a magyar állam és a főiskola közötti stratégiai együttműködésről szóló megállapodást.
Az államtitkár reményének adott hangot, hogy a kárpátaljai megyei vezetőkkel meg tudnak állapodni abban, hogy folytassák ezt az együttműködést, “egyfajta poszt-vilniusi keleti partnerséget” megvalósítva, amelynek középpontjában ezúttal a beregszászi állami levéltár felújítása lehet.
Emlékeztetett arra, hogy Ukrajnával gazdasági, határ menti és kisebbségi vegyes bizottságot is létrehozott Magyarország. Úgy fogalmazott: “az elmúlt héten diplomáciai nagyüzemnek voltunk szemtanúi Budapesten”, és ez folytatódik majd a következő hetekben Budapesten és más európai városokban.
Közölte: kiemelt témája ezeknek a tárgyalásoknak az, hogy Ukrajna még ebben a hónapban a vilniusi csúcstalálkozón aláírhatja az EU-val a társulási megállapodást, amely mellett Magyarország elkötelezte magát, mert ez magyar termékeknek az ukrán piacra való bejutását segítheti elő.
Rámutatott: Ukrajna “útelágazáshoz érkezett”, döntenie kell, hogy az orosz vámunióhoz vagy az európai szabad piachoz csatlakozik, és minden jel szerint eldöntötte, hogy az utóbbit választja, erre pedig “meglehetősen durván reagált az orosz fél”. Ugyanebben a helyzetben van Moldova és Grúzia is – fűzte hozzá.
Németh Zsolt örvendetesnek nevezte, hogy a csatlakozási szerződés útjában álló Julija Timosenko-ügy kérdésében “körvonalazódik a megoldás” ezekben a napokban. A “transzatlanti biztonsági architektúrának” megkerülhetetlen tényezője egy szuverén, erős, független Ukrajna, ez az oka Magyarország határozott támogatásának – állapította meg.
A keleti partnerség az EU 2009-ben indított kezdeményezése, az a célja, hogy szorosabbra fűzze az unió kapcsolatait Ukrajnával, Fehéroroszországgal, Moldovával, Azerbajdzsánnal, Örményországgal és Grúziával.
(Forrás: MTI)
