Ruzsa György művészettörténész, egyetemi tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara oktatójának fémikon gyűjtemény kiállítását nyitotta meg Semjén Zsolt a pálosok Sziklatemplomában Bátzor Botond pálos tartományfőnökkel. Az eseményen részt vett Haszonicsné Dr. Ádám Mária a Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója is. Alább a KDNP elnökének beszédét közöljük.
Semjén Zsolt megnyitóbeszéde:
Sokan ismerjük Pázmány Péter mondását: „Ha tudni akarod az ország sorsos állapotját, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogyni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.” Bizony, ha végigtekintünk a magyarországi Pálos Rend történetén, ezt igencsak érezhetjük. A török időkben a Felvidék peremére szorult aközösség, aztán kétszer is betiltotta a hatalom, de mindig újjáéledt. 1990-ben megnyílt a vasajtó, visszatértek a pálosok, aztán két évre rá a kommunisták által húzott betonfalat is elbontották a Sziklatemplom bejárata elől.
Egy olyan csodálatos történelmi és lelki helyen állunk, amire az egész világ előtt büszkék lehetünk, és bizony csodájára járhatnak ide a világ minden tájáról. A Pilis barlangjaiból indult útjára az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, és mikor itt, a Sziklatemplom barlanjaiban állva hirtelen lepereg előttünk a múlt század történelme, érezzük, hogy ebben a barlangban mi igazán otthon vagyunk. Tudták az emberek az évszázadok alatt, és érzi itt mindenki, hogy ez a rend a mi magyar szívünkből sarjadzott ki, a pálosok mintegy a mi nemzeti rendünk.
Maguk a pálosok is oly sokat tesznek azért, hogy az emberek megismerjék a szerzetesi közösséget. Kevesen vannak, de hisznek abban, hogy ez az ismeret segíteni tud azoknak, akik valamilyen formában támpontot, sziklaalapot keresnek az életükben. A pálos rend tagjai elvezethetik őket ahhoz az egyetlen egy sziklaalaphoz, Jézus Krisztushoz, akire a pálosok hitvallásukat, szabályzatukat építették. A magyarsághoz való ragaszkodásuka Krisztus-hitből ered, és kitartásuk is ebből az erőből fakad. Itt vannak például a remeték: Boldog Özséb és társai vagy mondjuk Báthory László, de vértanúikra is gondolhatunk: Fráter Györgyre, Csepelényi Györgyre vagy Vezér Ferenc atyára, akik azért tudtak kitartani egészen életük odaadásáig, mert Krisztus volt az életük sziklaalapja.
A pálos baráti kör keretein belül szervezett előadások a magyarsággal foglalkoznak, és természetesen keresztény hitünkkel. A több mint tíz éve rendszeresen megszervezett zarándokutak a Kárpát-medencét látogatják végig, a régi nagy Magyarország területén tekintik meg az egykori pálos helyeket, illetve azokat a magyarság számára fontos helyszíneket, amelyeket – úgy éreznek – meg kell, hogy ismerjenek az emberek. Külön szeretném kiemelni a nálunk még kissé szokatlan, de igen látványos motoros zarándoklatokat.
A közösség tevékenysége persze arra is kiterjed, hogy a régi, valamikori pálos kolostorok településeivel, azok lakóival, polgármestereivel kapcsolatot teremtsenek, hogy ezáltal is segítsék feléleszteni a pálos hagyományokat.Ha állnakmég az egykori rendi épületek maradványai, megpróbálnak ezekkel a romokkal valamit kezdeni. Kezdeményezéseiket az önkormányzatok, a nemzeti parkok, illetve az erdészetek is nagy szeretettel karolják fel.
Remete Szent Pál öröksége azonban lehetőséget teremt azegyházak közötti elmélyült párbeszédre és a közös imára is. Kelet pátriárkái Konstantinápolytól Jeruzsálemig vagy a kopt szerzetesek egyaránt szívesen fordulnak meg itt, és ezzel teszünk egy öltést azon az egyházszakadáson, amit lassan ezer esztendeje követtünk el, nyugaton és keleten.
Ilyen öltés ez a mai nap is, amikor orosz ortodox testvéreinket köszönthetjük itt, ahol mostegy olyan ritkaságszámba menő gyűjtemény lel otthonra, ami talán első hazánkban.Büszkén állíthatjuk tehát, hogy itt, Magyarországon, katolikus környezetben jött létre a világ legnagyobb fémikon kiállítása. Ennyi fémikont tudomásunk szerint egyszerre nem láthatunk sem oroszországi kiállításokon, sem pedig más, nagy ortodox hagyományokkal rendelkező országban.
A most látható impozáns gyűjtemény létrehozója Ruzsa György művészettörténész, egyetemi tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának oktatója. Ha átnézzük e gyűjtemény Krisztus-ikonjait, Szűz Mária-ábrázolásait, szentek ikonjait, akkor meggyőződhetünk arról, hogy az ikon nemcsak egyszerűen csillog, hanem valóban sugárzik. Nagy Szent Bazil egyházatya szavaival az ikon lényege: „Amit a szentbeszéd mond a fülnek, azt mutatja meg csendben az ikon”. Járjuk hát végig nyitott szívvel a kiállítást, hogy hasson ránk Isten emberszeretete és az alkotó emberek istenszeretete.
(semjenzsolt.hu)
