Magyarországnak az Európai Unióban az a feladata, hogy “harcosan” képviselje nemzeti érdekeit, és az emberek életminőségét javító gondolatoknak igyekezzen érvényt szerezni – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Cegléden.
A város alapításának 650. évfordulója alkalmából tartott ünnepi önkormányzati ülésen SemjénZsolt ezt a feladatot Kossuth Lajos 1848-as eszméivel hasonlította össze.
Kossuth idejében a jobbágyfelszabadítás és a polgárosodás számított előrevivő gondolatnak, napjainkban hasonló feladat azt elérni, hogy “ne multinacionális szolgáltató cégek fölözzék le az emberek munkájának gyümölcsét extraprofit formájában, és a brüsszeli bürokraták ne szóljanak bele abba, miként őrizzük meg saját örökségünket” – fogalmazott.
A kereszténydemokrata politikus azt mondta: mindenképpen el kell kerülni, hogy Brüsszelt “megpróbáljuk kiszolgálni”. Ez a “klasszikus szovjet stílusnak” felelne meg, amikor a Varsói Szerződésben és a KGST-ben “200 százalékosan igyekeztek megfelelni az elvárásoknak” – mondta.
A szervilis magatartás azt is sugallná, – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes – hogy a magyar történelemnek egyetlen célja és beteljesülése az Európai Unió. Hangsúlyozta: ez nyilvánvalóan nem így van, “mert magyar történelem akkor is volt, amikor nem volt Európai Unió, és megkockáztatom, lesz magyar történelem akkor is, amikor már rég nem lesz Európai Unió”.
A kossuthi örökségnek Semjén Zsolt megfogalmazása szerint az a lényege, hogy miközben Magyarország határozottan képviseli nemzeti érdekeit, megpróbálja Európát alakítani, mert “mi nem elszenvedői, hanem formálói vagyunk az uniónak”. Hozzátette: “ha mi ebben nem akarunk részt venni vagy ki akarunk lépni, akkor a lehetőségét is elveszítjük annak, hogy Európát olyan irányba fordítsuk, amely értékeinknek megfelel.”
(Forrás: MTI)
