Magyarország akkor tud jó nemzetpolitikát folyatni, ha egy erős, az érdekeiért kiálló ország képét mutatja, amire fel lehet nézni és amire büszkének lehet lenni – mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerdán, a fővárosi Magyarság Házában.
A helyettes államtitkár a Nemzetpolitikai Kutatóintézet Trianon következményei a 20. és 21. században: kisebbségi kérdések Európában című tanácskozásán, a nemzeti összetartozás napjának hivatalos állami kísérőrendezvényén azt mondta, akkor erősíti Magyarország a nemzetpolitikáját, “amikor elmegy Brüsszelbe és határozott vitát folytat a bankadóról vagy a rezsicsökkentésről”.
Magyarországra akkor tudnak támaszkodni a külhoni magyarok, ha Magyarországon olyan kormány van, amely minden kérdésben határozottan képviseli a saját érdekeit, mert akkor lehet arra számítani, hogy képviselni fogja a szomszédos országokban élő nemzetrészek érdekeit is – szögezte le Répás Zsuzsanna.
Megjegyezte: ha Magyarország minden kérdésben határozott nemzeti érdekérvényesítést folytat, akkor “más szemmel néznek rá a szomszédos országok kormányai is, másképp tudunk tárgyalni minden kérdésről”. Jelezte: a “magyar kérdésnek” minden, a szomszédos országokkal folytatott tárgyaláson ott kell lennie. Mint mondta, a szomszédos országokkal való viszony nem két-, hanem háromoldalú viszony a magyar kormány, a szomszédos kormány és a szomszédos országokban élő magyar közösség között.
Répás Zsuzsanna rámutatott: a miniszterelnök nem megy úgy el nemzetközi tárgyalásra a szomszédos országokkal, hogy előtte ne tárgyalna az ott élő magyar közösségek vezetőivel és ne kérné ki a véleményüket az őket érintő legfontosabb kérdésekben.
A helyettes államtitkár a magyar nemzetpolitikai stratégiáról szóló előadásában emlékeztetett: a “tabudöntések sora”, az első tabu ledöntése az volt, amikor Antall József miniszterelnök arról beszélt, lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke. Mint mondta, ez volt a hivatalos bejelentése annak, hogy Magyarország foglalkozni fog az elszakított területeken élőkkel is, vagyis ez volt a nemzetpolitika indítása.
A következő tabu, ami ledőlt 1996-ban, az intézményesített kapcsolattartás tabuja volt, a legfelsőbb szintű magyar-magyar párbeszéd, majd a státustörvény 2001-ben, ami deklarálta, hogy a magyar állam nem csak általában törődik a külhoni magyarsággal, de személyes kapcsolatban is van velük, majd ezt követte 2010-ben az állampolgársági törvény. Répás Zsuzsanna arra is kitért előadásában, hogy meglátása szerint az elmúlt időszak nemzetpolitikájának a legnagyobb problémája abból fakad, hogy a hatalmon lévő kormányok elkötelezettsége változó a külhoni magyarok irányába. Mint mondta, a külhoni magyarok azt érzik, a magyar kormány politikája nem jelent mindig biztos támaszt, az, hogy mennyire támaszkodhatnak a magyar kormányra, attól függ, milyen kormány van hatalmon.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én tette a nemzeti összetartozás napjává a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-t. “A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme” – olvasható az erről szóló döntésben.
(Forrás: MTI)
