Az embertelen, ezért istentelen diktatúrák eltűnnek a történelem süllyesztőjében – jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen szerdán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pócspetriben.
Semjén Zsolt a község római katolikus templomában tartott eseményen azt mondta, a történelem “szemétdombjára” került a Szovjetunió, “a bolsevik ateizmus birodalma”, de az elmúlt negyedszázadban megjelent visszaemlékezések és emlékiratok továbbra is a magyarság elé vetítik a kommunizmus rémtetteit.
A kereszténydemokrata politikus hozzátette, mivel az emberek hajlamosak felejteni, ezért időként el kell olvasni egy-egy gulág-emlékiratot vagy örök mementóként fel kell idézni a Pócspetriben 1948 júniusában, az egyházi iskolák államosítása elleni tiltakozáson történt eseményeket.
A miniszterelnök-helyettes beszédében felidézte, a Magyarországon a második világháború után rövid időn belül hatalomra jutó kommunista diktatúra mindent megtett az egyház felszámolására és megtörésére, a háború utáni években pedig megkezdte az egyházi hátterű szervezetek teljes felszámolását. Az 1947-es “kékcédulás” választás előtt az új választási névjegyzékből közel egymillió új választót töröltek, köztük papokat, szerzeteseket és apácákat.
Az egyházi iskolák államosításáról 1948 nyarán született törvény, ezt megelőzően mintegy nyolcszáz falu és város követelte a tervezet eltörlését – mondta Semjén Zsolt megjegyezve, ebben a feszült légkörben konstruálta meg az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) az úgynevezett Pócspetri-ügyet.
1948. június 3-án a falusiak a templomi istentiszteletről a községháza elé vonultak, így tiltakozva a helyi egyházi iskolájuk elvétele ellen. Két rendőr erőszakkal próbálta kiszorítani a tömeget, ám az egyik rendőr puskájával véletlenül halálra sebezte magát. Az ÁVH Asztalos János helyi plébánost, Som István tanítót, Királyfalvi Miklós segédjegyzőt, valamint Kremper Ferenc napszámost és Vitéz Gábor földművest letartóztatta, őket a falu felnőttjeinek nagy részével együtt megverték, hárman később belehaltak a sérüléseikbe – idézte fel a miniszterelnök-helyettes a községben történteket.
A rögtönítélő bíróság július 11-én kihirdetett ítéletben Asztalos Jánost és Királyfalvi Miklóst halálbüntetéssel, Som Istvánt életfogytiglani börtönnel sújtották. Királyfalvit még aznap éjjel felakasztották, a plébános halálbüntetését Tildy Zoltán köztársasági elnök életfogytig tartó fegyházbüntetésre változtatta.
Ezután következett Mindszenty József letartóztatása, majd a bíboros kirakatpere és elítélése 1949 februárjában – jelezte Semjén Zsolt. Hozzátette, ezután több kereszténydemokrata politikus kényszerű emigrációjával, bebörtönzésével és internálásával a még működő, egyetlen jelentős országgyűlési frakció is megszűnt létezni.
A kommunisták elérték a céljukat, az egyházat, mint társadalmi tényezőt kiszorították a közéletből, a diktatúra évtizedeiben pedig több mint 1200 pap szenvedett börtönbüntetést vagy internálást – emlékeztetett beszédében a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt ugyanakkor megjegyezte, “a mártírok vére magvetés”, azaz a megpróbáltatások ellenére a helyi egyházközség az elmúlt hetven évben több papot és egy püspököt is kinevelt az egyháznak.
A templomi istentisztelet és ünnepség után Semjén Zsolt felavatta Asztalos Jánosnak az imaház külső homlokzatán emelt emléktábláját, amelyet Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök szentelt fel.
(Forrás: MTI)
