Mindszenty József a 20. század erkölcsi iránytűje volt, mert egész életében, minden helyzetben, minden előjelű diktatúrában az igazság oldalán állt, és ezzel példát mutatott nemzetének – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Zalaegerszegen.
A politikus a Jézus Szíve ferences plébániatemplom mellett kialakított Mindszenty-kert és az egykori hercegprímás alakját felidéző szobor avatásán arról beszélt: Mindszenty Józsefet “minden diktatúra, minden állomáshelyén letartóztatta”: Zalaegerszegen a tanácsköztársaság kommünje, a náci uralom idején a nyilasok Veszprémben, Rákosi kommunista rendszere pedig Esztergomban.
Mindszenty személyes életútja azt bizonyítja, hogy mind a náci, mind a bolsevik rendszer “egygyökerű és lényegileg hasonló, mind a kettő istentelen és embertelen”.
A hercegprímás mindkét diktatúrának vértanúja volt – mondta a kereszténydemokrata politikus.
Úgy folytatta: nemcsak nekünk, magyaroknak volt meghatározó Mindszenty szolgálata, hanem egész Európa számára, mert ha nem lett volna az ő és az 1956-os forradalom vértanúsága, akkor “Nyugat-Európa beleszédülhetett volna az eurokommunizmusba”.
Franciaországban vagy Olaszországban “egy lépésre voltak a kommunista pártok, hogy hatalomra kerüljenek”, de Mindszenty és a magyar forradalom időben felébresztette az embereket – mondta.
SemjénZsolt közölte: a hercegprímás “nem illetéktelenül avatkozott a politikába, egyszerűen állampolgári kötelességét teljesítette”.
Az ő életében ugyanis – illegitim megszállások alatt – az 1937-es történelmi alkotmány volt érvényben, amely alapján a hercegprímás volt az ország legfőbb közjogi méltósága, ezért ő ” az alkotmányból következő közjogi kötelességét teljesítette” – tette hozzá.
Mindszentyt azzal is vádolják, hogy legitimista, királyságpárti volt, “de ezt legitim módon tette”, mert a királyságot Magyarországon legitim módon soha nem törölték el. A második világháború utáni ideiglenes kormánynak erre nem volt felhatalmazása, és amikor az államformát megváltoztatták, szovjet megszállás volt, tehát nem volt szabad döntési lehetősége a magyar népnek – érvelt a miniszterelnök-helyettes.
Úgy vélekedett, hogy Mindszenty azért a 20. erkölcsi iránytűje, mert “minden helyzetben, egész életében, minden előjelű diktatúrával szemben a jó oldalon állt, az igazság oldalán állt, és ezáltal példát mutatott az egész nemzetének”.
A magyar állam – tiszteletben tartva azt, hogy nem avatkozik szakrális kérdésekbe – mégis minden eszközzel támogatja Mindszenty József boldoggá avatását, “mert a magyar nép a hitérzéke alapján pontosan tudja, hogy Mindszenty szent” – fogalmazott Semjén Zsolt.
A szobor- és kertavató ünnepségen Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy Mindszenty 1917-ben hittanárként érkezett Zalaegerszegre, majd 1919-től 25 éven át volt a zalai megyeszékhely apátplébánosa.
“A 20. század egyik legnagyobb hatású történelmi alakja” a városban töltötte aktív éveinek jelentős részét, és nevéhez iskolafejlesztés, templomépítés, múzeum- és nyomdaalapítás is fűződik – mondta.
A polgármester hozzátette: a Modern városok program keretében Mindszenty-múzeum és -zarándokszállás is épül a zalai megyeszékhelyen, és a mostani avatással hivatalosan elindul a több mint ötmilliárd forintos városfejlesztést jelentő Mindszenty program.
A Mindszenty-kertet és a Párkányi Raab Péter szobrászművész által készített életnagyságú gránitszobrot Márfi Gyula veszprémi érsek áldotta meg. A rendezvényen köszöntőt mondott Vigh László országgyűlési képviselő (Fidesz), valamint Ocsovai Grácián ferences plébános.
(Forrás: MTI)
