Magyarország soha nem felejti el, hogy mivel tartozik a keleti kereszténységnek, sosem felejti el a kapcsolatot, amely a keleti kereszténységhez köti – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke vasárnap Budapesten, amikor átadta I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkának a Múzeum utca 11. számú épület kulcsait.
A miniszterelnök-helyettes kiemelte: Magyarország hálával tartozik I. Bartolomaiosz pátriárkának és a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátusnak, a most átadott épület pedig „szerény viszonzás”, amely lehetőséget ad arra, hogy az egyház a jövőben is be tudja tölteni szolgálatát Magyarországon.
Hozzátette: az épület tudományos műhellyé is válik, gazdagítva „kereszténységünket”, az egyházakat, minden magyart és embert.
Semjén Zsolt felidézte: Magyarország és a magyar nemzet „csodálatos ajándékot kapott” 2000-ben, amikor I. Bartolomaiosz kihirdette Szent István király szentként való tiszteletét az ortodox egyházban, így az államalapító a keleti és a nyugati kereszténység közötti kapcsolattá vált.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt: egy kormánynak azok a maradandó döntései, amelyek az ország történelmében és kultúrájában gyökereznek. Ilyen döntés volt, hogy Magyarország újra felvette és megerősíti kapcsolatát a keleti kereszténységgel és a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátussal, hiszen a magyar nemzet életében mindig jelen volt a Kelet és a Nyugat.
A miniszter kitért arra: egy maradandó döntéshez szükség van személyes elköteleződésre is, és kellett hozzá mindazok döntése, akik a kormánytöbbséget meghaladóan támogatták a Múzeum utcai épület átadását.
Hozzátette: ritka pillanat, amikor az ellenzék és a kormánypártok összefognak, így az ortodox egyház kérésével ahhoz is hozzájárult, hogy legyen példa ilyen összefogásra.
I. Bartolomaiosz megköszönte a „felbecsülhetetlen érétkű, történelmi épületkomplexumot”, amelyre – mint mondta – az egyháznak „égető szüksége van” „sokrétű pasztorációs, missziós és kulturális feladatai ellátásához”.
Kiemelte, az épület új fejezetet nyit a patriarchátushoz tartozó Magyarországi Ortodox Exarchátus történetében, és a találkozás, a párbeszéd, a kultúra és a misszió központja lesz.
Úgy fogalmazott: a központ „új lendületet és erősebb hangot biztosíthat exarchátusunknak addig is, amíg folytatódik a görögök budapesti, Nagyboldogasszonyról nevezett templomának megszállása orosz ortodox testvéreink részéről”.
Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter emlékeztetett: ma államalapító Szent István ünnepe van, akit szentként tisztel a katolikus és a keleti ortodox egyház. Az egykori király államalapításával képes volt az összetartozást erősíteni, felülemelkedni a megosztottságon, és államot, országot, nemzetet, keresztény nemzetet alapított, amely Krisztust akarta követni és az evangéliumi értékek alapján élni, fejlődni – mutatott rá.
Szent István lelkületében ott volt a keleti kereszténység is. Hitből, hittel élt – mondta az uralkodóról Seszták Miklós.
Mint mondta, az egyházi központ átadási ünnepségen „elődjeink, nagyjaink példáját, tevékeny hitét kell látnunk, mert ebből meríthetünk erőt, bátorságot, és magunknak is hitből, hittel kell élnünk és munkálkodnunk”.
A miniszter az átadásról szóló országgyűlési döntést ismertetve közölte: az egyház oktatási, szociális közfeladatai és hitéleti feladatai segítésére adják át az ingatlant.
Balog Zoltán és Arszeniosz Kardamakisz ausztriai metropolita, magyarországi és közép-európai exarcha 2016 decemberében írt együttműködési megállapodást közfeladat ellátásáról, és arról, hogy a patriarchátus létrehoz egy pasztorális, kulturális, missziós központot Budapesten.
I. Bartolomaiosz Magyarország miniszterelnökének meghívására tartózkodik Budapesten. A pátriárka délután találkozik Áder János köztársasági elnökkel, majd részt vesz a Szent Jobb-körmeneten.
Az épületátadó ünnepségen részt vett mások mellett Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár.
A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus tiszteletbeli elsőséget élvez a tizenöt önálló ortodox egyház között. Területe sokkal kisebb, mint eredetileg volt, jelenleg Törökország, Észak-Görögország és néhány földközi-tengeri görög sziget tartozik hozzá.
A Görög Ortodox Egyház autokefállá válásakor lemondott a konstantinápolyi patriarchátus javára a diaszpórában élő görögök közösségeiről, így a Magyarországon élő görög egyházközösségek is a patriarchátus alá tartoznak. Emellett a konstantinápolyi pátriárka jogot formál minden olyan területre, amely hivatalosan nem tartozik egyetlen más ortodox egyház kanonikus területéhez, bár ezt az igényt a többi ortodox egyház nem fogadja el.
A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátus élén Arszeniosz Kardamakisz ausztriai metropolita, magyarországi és közép-európai exarcha áll.
Magyarországon a 2011. évi népszámlálás alkalmával 1701 ember vallotta magát görög ortodox vallásúnak.
(Forrás: MTI)
