Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, ezért a nemzetiségeknek nemcsak joguk, hanem küldetésük is, hogy megmaradjanak – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Nemzetiségek díj átadásán hétfőn Budapesten.
A nemzetiségekért is felelős kormányfőhelyettes kiemelte: minden nemzetnek és nemzetiségnek küldetése, hogy a saját örökségét megőrizze, kibontakoztassa, még gazdagabbá és mindenki számára megismerhetővé tegye. A magyarországi őshonos nemzetiségeknek ezen felül sajátos felelősségük és küldetésük is van, hiszen olyan egyedi értékgazdagságot hoztak létre, amelyet nem pótolhat sem a magyarság, sem az anyanemzetük – fűzte hozzá.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: “hiszünk abban, hogy a nemzeti lét az emberiség értékgazdagsága (…), és ha a nemzetek eltűnnének, az egyetemes emberiség lenne örökre, pótolhatatlanul szegényebb”.
Kitért arra is: a magyar kormány természetesnek tekinti, hogy mind jogilag, mind anyagilag támogassa a nemzetiségeket. Példaként említette, hogy az új magyar Alkotmány államalkotó tényezőnek ismeri el a magyarországi őshonos nemzetiségeket és alkotmányos szinten garantálja a saját nyelvhez, kultúrához és oktatáshoz való minden jogukat.
Emellett 2011-ben megalkották az új nemzetiségi törvényt, amelyben lényegében azt kodifikálták, amit a magyarországi nemzetiségek kértek.
Kiemelte továbbá, hogy 2010 óta a nemzetiségek költségvetési támogatása a négyszerese a korábbi támogatás összegének.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint óriási bűnt követnek el azok a többségi társadalmak, amelyek szerint nincs szükség a nemzetiségekre, és nem támogatják a megmaradásukat.
Ha úgy döntenének Romániában, Ukrajnában vagy akár Magyarországon, hogy nem kell támogatni a kisebbségeket, visszafordíthatatlan folyamatot indítanának el – mutatott rá, hangsúlyozva, Magyarország feladata, hogy a nemzetiségeket támogató politikájával példát mutasson a Kárpát-medence többi országának és Európának is.
Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára arról beszélt, hogy Magyarországon mindenkinek van egy barátja vagy családtagja, aki valamelyik nemzetiséghez tartozik. “Az, hogy erről nem beszélünk nap mint nap, jelzi, hogy Magyarországon a nemzetiségi létezés természetes”.
Hozzátette: a Nemzetiségek díj üzenete, hogy a nemzetiségek és a magyarság akkor tud továbbra is természetesen, egymást erősítve együtt élni, ha mindkét identitás erős.
Nemzetiségekért díjban azok részesülhetnek, akik “a magyarországi nemzetiségek érdekében a nemzetiségi közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződés területén példaértékű tevékenységet” végeznek.
Az elismerést az idén tizennégy ember, illetve szervezet vehette át. A díjazottak között van a Parno Graszt roma zenekar, a Pyrgos Hagyományőrző Görög Néptáncegyüttes, a Szent Efrém Férfikar, Nikola Parov zenész, Albert Vendel, a Veszprémi Német Nemzetiségi Önkormányzat egykori elnöke.
Az ENSZ 1992. december 18-án fogadta el a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot. Ez volt az első olyan átfogó nemzetközi dokumentum, amely az államok számára előírja a kisebbségek létének, identitásának védelmét, rendelkezik a kisebbségek saját kultúrához, hitélethez és nyelvhasználathoz való jogáról, a kisebbségeket érintő ügyek eldöntésében való érdemi részvételről, a határokon átívelő szabad kapcsolattartásról.
A magyar kormány 1995. szeptember 21-én döntött arról, hogy december 18-a a Kisebbségek napja, és ekkor alapították a Kisebbségekért díjat is. 2012. április 16-án az Országgyűlés a napot a Nemzetiségek napjának, az ez alkalomból odaítélt díjat pedig a Nemzetiségekért díjnak nyilvánította. Az elismerést az alapítása óta 185-en kapták meg.
(Forrás: MTI)
