Több ezer egyházi épület van romlófélben, sőt, kifejezetten veszélyes állapotban Franciaországban. A helyi parókiák és egyházi körzetek abban reménykednek, hogy a Notre-Dame-tűz miatt rájuk is jut figyelem. A francia templomok, egyházi épületek leromlott, elhanyagolt állapotát a Le Figaro mutatta be.
2030-ra az egyházi vagyon 5-10%-át adhatják el, rombolhatják le vagy hagyhatják magára végleg
Átvizesedett falak, rövidzárlat veszélye, penészesedés, kőomlás, falakból kilógó vezetékek – óriási veszélyben vannak a francia templomok. A Vallási Nemzeti Örökség Figyelőintézete (OPR) jelenleg 500 közvetlen veszélyben levő templomot és apátságot tart nyilván, és további több mint ötezer olyan van, amelynek állapota rohamosan romlik. Az 500 legveszélyeztetettebb templomból 14 Párizsban van, a listán nagy múltú katedrálisok is találhatók. A Le Figaro külön kiemeli, hogy a Beauvais-i katedrális már vagy 30 éve van felállványozva, és nem állították helyre a Soissons-i katedrálist sem, amelyet egy vihar rongált meg 2017-ben.
Franciaországban 87 katedrálist tartanak nyilván, ezeknek az állam a tulajdonosa
Az 1905 előtt épült templomok fenntartásáért és karbantartásért – összesen 42 258 templomról van szó – pedig az önkormányzatok a felelősek. A szabályok szerint, amennyiben ezek a templomok minősítve is vannak – azaz műemléknek számítanak – a területileg illetékes megye, régió vagy akár a központi kormányzat is nyújthat támogatást. Édouard de Lamaze, az OPR elnöke szerint ez a szabály nagyon súlyos pénzügyi terheket ró az önkormányzatokra, gyakran – éppen a templomok elhanyagolt állapota miatt – azonnali munkákat kell kifizetniük, sokszor egymillió eurót is meghaladó összeggel, ami általában vállalhatatlan teher az önkormányzatoknak.
Miután nem képesek karbantartani a templomokat, épületeket, gyakran a polgármester vagy akár az egyházmegye arra is elszánja magát, hogy eladja ezeket az épületeket. Ez egy tragikus folyamat: 2030-ra az egyházi vagyon 5-10 százalékát adhatják el így, rombolhatják le vagy hagyhatják magára végleg. Az OPR nyilvántartása szerint több ezer épület van rossz állapotban.
Mindenütt kis Notre-Dame-ok vannak Franciaországban, de ezek is Franciaország lelkét jelentik
A Nemzeti Örökségi Alap pénzügyi támogatásainak kétharmadát fordítják az egyházi örökséghez tartozó épületekre. A folyamatban levő 3000 adománygyűjtési akcióból valamivel több, mint 2000 templomokat érint, ezeknek 80 százaléka 2000 főnél kisebb településen található.
Mindenütt kis Notre-Dame-ok vannak Franciaországban – panaszolja Célia Vérot, a Nemzeti Örökségi Alap vezérigazgatója. A párhuzam ezúttal a veszélyeztetettségre vonatkozik.
Úgy érezzük, hogy az, ami a Notre-Dame-mal történt, csak alátámasztja azt, hogy a többi templom is veszélyben van. Mivel a vallásgyakorlás visszaszorulóban van, a polgármesterek választás elé kerülnek saját beruházásaikat illetően, főleg azáltal, hogy a települések összevonása miatt akár több templomért is anyagi felelősségvállalással tartoznak” – teszi hozzá a vezérigazgató.
De ennél is fontosabb, folytatja Célia Vérot, hogy pontosan tisztában vagyunk azzal, hogy a templomok leromlott állapota negatív hatással van az adott templom látogatottságára és az ott élők lelkiállapotára is. Emiatt kampányt indítottak az egyházi örökség védelmére.
Franciaország 1905 óta laikus ország, azaz az állam és az egyház szigorúan el van választva egymástól. Elvben vallási jelképek az utcán (szűk kivétellel) nem is jelenhetnek meg. A gyakorlatban azonban durva kettős mérce alakult ki: miközben a keresztény vallásgyakorlás szinte semmilyen támogatást nem kap a kormányzattól, a bevándorláspárti Macron-kormányzat bőkezűen támogatja a mecsetek építését, és általában jó szemmel nézi az iszlám tanainak gyors franciaországi terjedését. Még az államot és az egyházakat szétválasztó 1905-ös törvény módosítása is szóba került, hogy a muszlim vallást támogatni tudják.
A Notre-Dame-ot szinte teljesen elpusztító tűzvész sokakat megijesztett az országban. Geoffroy de la Tousche atya, a Dieppe-i Saint-Jacques templom vezetője is azonnali intézkedéseket sürgetett saját temploma érdekében. Elavult az elektromos rendszerünk, nincsenek tűzoltó készülékeink, az omlásveszély miatt a plafonon hosszú évek óta védőháló van.
Azért, hogy adományokat szerezzünk, jótékonysági koncerteket szervezünk, de amikor az emberek azt látják, hogy a Notre-Dame-ra egymilliárd is megvan már, akkor az a nehezen összegyűjtött pár ezer euró elkedvetleníti őket”.
Ugyanez a keserűség jellemzi a komolyabb egyházi örökségekkel rendelkező 2900 fős település, Retournac polgármesterét, Pierre Astort is, aki már régóta vár segítséget az államtól. A Saint-Jacques-de-Compostell zarándokút mentén fekvő kistelepülésen többek között egy XII. századi és két XIX. századi római katolikus templom is található, egy egész középkori erődítmény részeként. A polgármester szerint a „nagy erdő” – a Notre-Dame – leégése miatt nem szabad, hogy a kis fákról – a kis városi, falusi templomokról – megfeledkezzenek, vagy azokat eltitkolják, mert ezek is Franciaország lelkét képezik. Mariusz Sliwa, a szintén teljesen leégett Grenoble-i Saint-Jacques templom papja azt mondta a Le Figarónak, hogy a Notre-Dame-ra összegyűjtött összeg egy százaléka nekik nagy segítség lenne.
Polgári kezdeményezések a templomok megmentésére
Miután több mint egymillió euróba került volna a helyreállítása, a 630 fős Jussy-le-Chaudrier falu önkormányzata még 2016-ban úgy döntött, hogy lerombolják a XIII. századi belső építménnyel rendelkező templomukat. Az egyház kitartó ellenkezése hatására összegyűlt 7 ezer euró, emiatt talán a templomot mégsem kell lerombolni. Ezzel azonban még nem sikerült támogatást szerezni a Nemzeti Örökség Alaptól, ehhez ugyanis 10 ezer euró önrész kellene.
Megmenekült a pusztulástól a XII. században alapított, a középkori normandok vallásosságának bizonyítékát adó apátság Longues-sur-Mer-ben. A templomot felvették az úgynevezett emblematikus templomok listájára – ezen 18 templom van -, így részesedhetett a lottójáték nyereségéből. A templom újjáépítését szervező házaspár, Isabelle és Jérôme d’Anglejan elmondták a Le Figarónak, hogy már sikerült megmenteni az összeomlástól a templom belső tartó elemeit, és a falakat is helyreállítják. Nem az a céljuk, hogy turistákat vonzzanak ide, hanem az, hogy a templom visszakapja lelkét és spirituális elhivatottságát.
„Isten megbocsátja, én nem”
Az elhanyagolt és támogatás nélküli templomok folyamatos romlása mellett az Origo részletesen bemutatta azokat a francia templomrombolásokat, amelyek az egész világon felháborodást váltottak ki. Döbbenetes, hogy a statisztikai adatok szerint naponta három templom válik vandalizmus áldozatává, erről itt számoltunk be.
Még a francia templomok elleni vandalizmushullámban is kiemelkedik az a döbbenetes eset, ami az alig 10 ezer lakosú kisváros, Lavaur középkori gótikus katedrálisával történt. A Saint-Alain katedrális 5 évig tartó restaurálását nemrég fejezték be. Gyönyörű szépen sikerült, 2 millió euróba került. A felújítást és az újranyitást követően a katedrálist kegyetlen barbársággal szétverték, az oltárokat ledöntötték, összetörték, egy betlehemet és egy kápolnát is megrongáltak. Mára már legendássá váltak Bernard Carayon republikánus polgármester szavai, amivel a pusztításra reagált: „Isten megbocsátja, én nem”.
(Forrás: Origo)
