Szatmárnémetiben Magyarország és Románia miniszterelnök-helyettese, valamint magyarországi és romániai római katolikus és görögkatolikus érsekek és püspökök jelenlétében áldották meg a felújított római katolikus püspöki székesegyházat szombaton. A műemlék-felújítást az Európai Unió, valamint a román és a magyar állam finanszírozta.
Szatmárnémetiben Magyarország és Románia miniszterelnök-helyettese, valamint magyarországi és romániai római katolikus és görögkatolikus érsekek és püspökök jelenlétében áldották meg a felújított római katolikus püspöki székesegyházat szombaton.
A műemlék-felújítást az Európai Unió, valamint a román és a magyar állam finanszírozta.
Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese a hálaadó mise utáni köszöntőjében Szent István életpéldájára hivatkozva azt mondta, hogy mindenki ott legyen ország- és nemzetépítő, ahová az élet állította.
Azt is felidézte, hogy a király uralkodása végén Szűz Máriának ajánlotta a magyar koronát és az országot.
Ezzel az immanens magyar történelemnek transzcendens távlatokat adott. Arra hívott mindannyiunkat, hogy a népünk történetét üdvtörténetté formáljuk.
Azt kívánom magyaroknak, románoknak, katolikusoknak, reformátusoknak, ortodoxoknak, hogy megértsük és kövessük Szent István példáját, és égi közbenjárása segítsen bennünket az üdvösség útján”
– fogalmazott Semjén Zsolt.
Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy azok a társadalmak, amelyek lemondtak a szent időről a profán idő javára, eltévedni látszanak a történelemben.
Szerinte ezek a társadalmak előbb-utóbb megtagadják a múltat, eltörlik azt, és ezáltal fölszámolják egy közösség, egy nép, egy nemzet láthatatlan, ám annál fontosabb szellemi gyökereit.
Hozzátette: minden eddigi ilyen próbálkozás kudarcot vallott, és minden hasonló építmény, amely nélkülözi a szent teret és időt, összeomlott.
Ahol új templom épül, ott, ahol a régi templomot felújítják, ott, ahol helye van az újnak a régi mellett, ott, ahol a holnapot a tegnapi napra építik, és ott, ahol a vékony gyökerek, a hajszálerek életben maradnak, ott erős közösség él, amely képes megmaradni, képes újat teremteni, képes tervezni és építkezni”
– jelentette ki az RMDSZ-es politikus.
Cseke Attila romániai fejlesztési, közigazgatási, és közmunkálatokért felelős miniszter elmondta: az általa vezetett tárca Erdélyben és Partiumban 54 műemléképület felújítását finanszírozza, amelyek közül 28 templom vagy székesegyház.
Ezekkel a felújításokkal megerősítjük a gyökereinket, felmutatjuk értékeinket, ugyanakkor a jövő felé is fordulunk – tette hozzá.
Schönberger Jenő szatmári püspök prédikációjában arra emlékeztetett, hogy minden keresztény közösségnek feladata templomot építeni, nemcsak kőből, hanem lélekből is.
Megjegyezte: ha a szatmári székesegyház szerényebb is, mint a szomszédos egyházmegyék püspöki katedrálisai, sok ember hitének, szeretetének, áldozatkészségének a tanúja.
A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye 1804-ben jött létre, miután az Egri Egyházmegyét három részre osztották. Az ez után épült püspöki székesegyházat 1837. augusztus 20-án szentelték fel.
Amint azt a felújított székesegyházat megáldó szombati misén ismertették: a püspökség az Európai Unió regionális operatív programja keretében nyert 10,8 millió lejes (771,1 millió forint) támogatást az épület teljes felújítására, és ezt az összeget a román kormány 1,9 millió lejjel (135,6 millió forint) egészítette ki.
A püspökség önrésze 260 ezer lej (18,5 millió forint) volt. A beruházás során előre nem látott többletköltségek fedezését a magyar kormány vállalta, kétmillió lej (148 millió forint) értékben. A felújítás során a bádogtetőt réztetőre cserélték, restaurálták a székesegyház kő- és fémelemeit, kicserélték a padlót, korszerűsítették a fűtésrendszert, újrarendezték a templom udvarát.
