Küldetésnek nevezte az agro-biodiverzitás megőrzését Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Gödöllőn, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ pénteki rendezvényén.
Az agráriumban nemesített növények ugyanolyan közkincsek, mint a természeti örökség, és a magyar nemzeti identitás részét képezik – mondta Semjén Zsolt.
A rendezvényt “A táji adottságokhoz alkalmazkodó, a Kárpát-medencében régóta termesztett gyümölcsfajták megőrzésében való együttműködésről” szóló egyezmény aláírásának tizedik évfordulója alkalmából szervezték.
Az Úristentől kapott természeti sokszínűség mellett létezik az erre épülő, az őseinktől örökölt, évszázadok munkájával kialakított agro-biodiverzitás, amelynek megőrzése szintén kötelesség – közölte a politikus.
Elmondta, hogy a Tápiószelén működő génmegőrzési központ a világ 1800 ilyen intézményéből a 17., Európában a 8.
A génbank különleges értéke, hogy olyan ősi tudást hordoz, amely nem íróasztalnál kitalált teória, hanem tapasztalati valóság – fűzte hozzá miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt elmondta: a tíz évvel ezelőtt aláírt egyezményben az evangélikus, a katolikus és a református egyház, valamint az agrártárca génmegőrző és tudományos intézményei megállapodtak, hogy a lelkészi, egyházi és rendi kertek génmegőrző fajtagyűjteményeket fogadnak be nevelésre.
Azért fontosak a megállapodással létrejött kertek, mert a Kárpát-medence egész területén, különböző adottságok között működhetnek – mondta.
A nagykökényesi plébánián megalakult a 200. kert, amelyet a premontrei rend gondoz – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.
Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy csak egészséges és sokszínű természeti rendszerek biztosítják azokat a javakat, amelyek szükségesek a jóléthez.
Ha ez a sokféleség elveszik, sérülékennyé válik a természeti rendszer, és az emberek kiszolgáltatottá válnak – közölte.
Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója elmondta, hogy rendszeresen viszi a gyerekeket különböző kertekbe, ahol ők meg szokták kérdezni tőle, miért nem néz ki az egész Kárpát-medence így.
A Miatyánkban is benne van, hogy jöjjön el a te országod, amelyből látható, hogy mindannyian az elveszett Paradicsomot keressük – tette hozzá.
Balogh Péter Piusz premontrei rendi apát azt mondta, hálásak, hogy a 200. kert náluk jöhetett létre.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
