Semjén Zsolt köszöntője az alábbiakban olvasható. Elhangzott a Miniszterelnökség Karmelita Kolostor épületének kertjében, 2022. június 27-én.
Eminenciás Atya!
Miniszterelnök Úr!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kedves Barátaim!
Erdő Péter sokunk számára a Tanár Úr, a Professzor. Sokunknak prímásként Magyarország főpapja, lelkiatya, és sokunknak barátja. Én most csak három aspektusát emelem ki mindennek, ami Erdő Péter attribútumait jelentik.
Erdő Péter az egyházszabadság megingathatatlan védelmezője. Ő a Cluny gondolat XXI. századi örököse és megjelenítője. Azé a gondolaté, amely az egyház szabadságának védelmében az invesztitúra háborút is vállalta annak idején. Vagyis: Az immanens, világi, profán állam nem illetékes transzcendens, dogmatikai, ecclesiológiai ügyekben. Aquinói Szent Tamás nyomán állítjuk, hogy két tökéletes társaság – societas perfecta – van, az állam és az egyház. Tökéletes, mert léte nem vezethető vissza egy eredendőbb közösségre és mert céljának eléréséhez szükséges eszközökkel mintegy önmagától rendelkezik, nem pedig a másik kegyelméből. Az állam az emberek társulásának legmagasabb valósága, célja az emberek anyagi-szellemi legteljesebb jóléte. Ennek eléréséhez rendelkezik például jogrenddel. Az Egyház létét nem az államtól kapja, hanem végeredményben Isteni Alapítójától, amint eszközeit is – hitvallás, szentségek, kánonjog -, céljának, az üdvösségnek szolgálatára. Ezért az Egyház nem az állami intézményrendszer valamilyen speciális alrendszere, nem is pusztán egy sui generis entitás amit autonómia illet meg, hanem az állammal azonos rendű valóság. Ezért nem lehet állam-egyház viszonyában alá-fölé rendeltség, csak a legszigorúbb mellérendeltség.
A második attribútum, a magyar nemzet iránti elkötelezettség abból vezethető le, hogy az Egyháznak lényeges, meghatározó jegye az egyetemesség, a katolicitás. De az egyetemes Egyház mindig elismerte, hogy az ember antropológiájának lényeges, meghatározó jegye a nemzeti lét. Hiszen a nemzettől kapjuk a nyelvünket, kultúránkat, történelmi tudatunkat, sajátos észjárásunkat. Ezért mondhatjuk, hogy a nemzeti lét az emberiség termőformája. Nem vak véletlen, hogy magyarnak születtünk, hanem a Gondviselés akaratából: küldetés. Küldetésünk tehát nemzetünk sorskérdéseivel törődnünk. A katolikus morális szóhasználatával: állapotbeli kötelességünk. Magyarország prímásai – Pázmány Péter, Mindszenty József – hűségesen teljesítették állapotbeli, állampolgári, közjogi kötelességüket. Ma Erdő Péter segít minket meglátásaival, tanácsaival, prófétai feddésével. És ennek mély bibliai gyökere van. Ismerjük a Szentírásból Isten ószövetségi népének üdvtörténetét. De Jézus Krisztusban minden nép története üdvtörténetté vált! És a mi küldetésünk -állapotbeli kötelességünk -, hogy Isten magyar népének történetét üdvtörténetté alakítsuk!
Számomra Erdő Péter: a Főtisztelendő 1752-es kánon. Ez a Codex Iuris Canonici utolsó kánonja, amely a plébánosok áthelyezésének eljárási szabályairól szól, és mint utolsó kánon, szimbolizálja magát az egész törvénykönyvet. Erdő Péter sziporkázóan ecsetelte a kánonjog belső logikáját, például a római jog és a mózesi törvény hagyományainak harmóniáját, fejlődését a justiniánusi nagy kodifikációtól az 1917-es kódexen át napjainkig. Ahogy egy nagy zeneszerző magyarázhatja a partitúra összhangzattani megoldásait. Majd a kánon második fele azt mondja, hogy mindezt a kánonjogi méltányossággal kell kezelni, tehát jóindulattal és empátiával. Itt látszott meg Erdő Péter emberi jósága. (Megjegyzem, ez a méltányossági szempont Magyarország Alaptörvényébe is bekerült, Orbán Viktor kifejezett intenciójára.) De az 1752-es kánon – és ezzel az egész törvénykönyv – zárómondatrésze a döntő: mindezt a lelkek üdvösségére figyelve kell tenni, mert: „a lelkek üdvösségének az Egyházban mindig a legfőbb törvénynek kell lenni!„ Ekkor vált a hűvös intellektusú jogtudósból lángoló lelkű hitvalló pap. Ezért számomra, számunkra Erdő Péter: a főtisztelendő 1752-es kánon!
Bíboros Atya, Isten éltessen és tartson meg az Egyház, a Haza és mindnyájunk javára!
(semjenzsolt.hu, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
