Semjén Zsolt napirend előtti felszólalása Varga László halálának huszadik évfordulójára
Parlament, 2023. május 8.
Varga László, a sub specie aeternitatis kereszténydemokrata, valóban nagy időknek nagy tanúja! Engedjenek meg egy személyes történetet: a közelemben ült ezekben a parlamenti széksorokban és egy régi harcostársával beszélgettek. Megütötte a fülemet a következő mondata: „Emlékszem János, a világháborús német repülők bőr pilótafülkéjére…” Én odaszóltam, hogy a Messerschmitt és a Junkers is fémből és üvegből volt. Ő rezzenéstelenül rámpillantott, aztán a két öreg összenézett, és csak ennyit mondott: „Zsolti, az első világháborúban…” 1910-ben született.
Mesélte, hogy hat évesen látta IV. Károly királyunk koronázását a Mátyás templomnál, és kilencévesen Horthy Miklós bevonulását a Gellért Szállónál. Talán ezek az élmények indították el történelmi érdeklődését, ahogy tanára, Szerb Antal bíztatása az irodalmit.
E két terület bizonyosan motiválta politikai eszmélődését, amelynek színtere a Józsefvárosi Keresztény Munkásifjak Egyesülete volt. Névrokona, a jezsuita Varga László ismertette meg vele a pápai szociális enciklikákat és irányította az Egyházközségi Munkásszakosztályokba, majd a Hivatásszervezetbe.
1944 őszén került kapcsolatba a Kereszténydemokrata Néppárttal. A párt alapításának szellemi-politikai előzményének tekinthető, hogy a Katolikus Szociális Népmozgalom – Apor Vilmos püspök bátorításával – bekapcsolódott a német megszállással és a nyilasokkal szembeni ellenállást jelentő Nemzeti Frontba, ahol együttműködtek a Szociáldemokrata Párt és a Kisgazdapárt illegalitásban lévő vezetőivel.
1944. november 30-án késő délután Varga László Galamb utcai lakásán megalakult a Keresztény Demokrata Néppárt. 1944. december 4-én a nyilas Számonkérő Szék célkeresztjébe kerülvén – számos kereszténydemokrata és keresztényszocialista vezetővel együtt – letartóztatták, németellenes összeesküvéssel és zsidómentéssel vádolva őket. A Margit körúti fogházban csodával határos módon kerülték el a rögtönítélő törvényszék statáriális tárgyalását, ami egyet jelentett volna a kivégzéssel. A fogságból a politikai helyzet változásával szabadultak ki.
1945. február 13-án a Jezsuiták Mária utcai rendházában megtartották a párt budapesti alakuló ülését. Mivel a működési engedélyt a törvényhatósági választások előtt csak néhány héttel kapták meg, így a kisgazdákkal való megállapodás alapján Echardt Sándorral együtt az Fkgp listájáról – de a Demokrata Néppárt képviseletében – kerültek be a Főváros Önkormányzatába.
1947-ben Barankovics István vezetésével a kereszténydemokraták megnyerték a parlamenti választást, amit a kommunisták a hírhedt kékcédulás módszerrel elcsaltak. Varga László immár parlamenti képviselőként kőkeményen szembeszállt a kiépülő kommunista diktatúrával, ezért most az ÁVO üldözte. A letartóztatás előtt az utolsó pillanatban egy kukoricás szekéren megbújva szökött át feleségével Ausztriába.
Grátzból Zürichbe, onnan New Yorkba ment. Itt rögtön bekapcsolódott a magyar emigráció csúcsszervezetének, a Magyar Nemzeti Bizottmánynak a munkájába. Alapítója az Európai Rabnemzetek Szövetsége Közgyűlésének, amelynek képviseletében több alkalommal delegációt vezetett az Egyesült Államok törvényhozásának mindkét háza külügyi bizottságaihoz. Amerikában Ronald Reagen elnök politikájának híve, aki pedig támogatója volt a szovjet megszállás alatt lévő népek emigráns képviselőinek.
1989. szeptember 29-én, negyvenegy évvel kényszerű menekülése után hazajött és bekapcsolódott a Kereszténydemokrata Néppárt szervezésébe. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a KDNP Antall József koalíciós kormányának tagja lett. 1994-ben kereszténydemokrata parlamenti képviselővé választották. Korelnökként ő nyitotta meg az újonnan választott törvényhozás első ülését, miként 1998-ban és 2002-ben is. Vezéralakja volt a KDNP belviszályok utáni újjászervezésének. 2003. március 25-én Varga Lászlót a KDNP elnökévé választottuk.
Kilencven évesen is diákos volt, „Laci bátyámnak” kellett szólítani, aki „bácsit” mondott, annak hoznia kellett egy üveg vörösbort. Gazdag élettapasztalatának bölcs mondatai szállóigévé váltak. Sokszor elmondta például, hogy „aki a politikában elvi alapokat ad fel, az morálisan alkalmatlan; aki pedig nem tud kompromisszumot kötni, az szakmailag az.
93 éves volt, amikor 2003. május 16-án a KDNP XVII. kerületi szervezete lakossági fórumot tartott. A feltett kérdésekre – magas kora ellenére – mindig a székből felállva válaszolt, miközben a hallgatóság tapssal ünnepelte. A sokadik ilyen alkalom után leesett a színpadról, eszméletét vesztette és másnap a kórházban meghalt.
Varga László szimbolizálja a magyar keresztényszociális-kereszténydemokrata mozgalom történeti folytonosságát, amely idehaza Giesswein Sándor keresztényszocializmusából indult, magába foglalja Kerkai páter KALOT-jának tömegméretű szervezésének sikerét és Barankovics Istvánék kereszténydemokráciáján keresztül kapcsolódik a háború utáni európai kereszténydemokrata pártokhoz. Ezek alapján állíthatjuk, hogy személyében mintegy egységbe került a magyar és a világ kereszténydemokráciája.
Laci Bátyánk, te már az égi frakcióban vagy. Segítettél minket idelenn, most segíts odafentről!
(semjenzsolt.hu, fotó: MTI/Földi Imre)
