Angelo Rotta professzionális diplomata és lánglelkű pap volt, ez tette lehetővé, hogy emberek ezreit megmentse a vészkorszak idején – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke pénteken a budai Várban, a nuncius emléktáblájánál tarott megemlékezésen.
Semjén Zsolt kiemelte: Angelo Rotta 1930 és 1945 között képviselte a Szentszéket Budapesten, és ez alatt a 15 év alatt kicsit magyarrá is lett, egyre mélyebben átérezte a magyar nemzet sorstragédiáit és a magyar valóságot. Azzal pedig, amit az embermentés terén véghezvitt, öröke beírta nevét a magyar történelembe.
Hozzátette:
Angelo Rotta 15 ezer menlevelet állított ki a kiadható 2500 helyett. Templomokat, egyházi épületeket alakított át menedékhellyé, és tiltakozott zsidó honfitársaink jogfosztása és deportálása ellen.”
Megjegyezte: intellektuálisan is fontos az a dokumentum és érvrendszer, amivel a külügyminiszternél tiltakozott a természetjogra hivatkozva a zsidók jogfosztása ellen.
Kitért arra is:
Angelo Rotta a háború végén, a szovjet megszállás kezdetén a pápai élelmezési segélyakciót vezette. Mégis, abszurd módon, a szovjet hatságok őt utasították ki Magyarországról, így 1945 április 4-én el kellett hagynia Magyarországot.”
Semjén Zsolt meglátása szerint Európának ezen a táján legalább öt évszázada két pogány között élünk. Volt, hogy Nyugat felől támadtak minket, Kelet felől pedig az iszlám, de ugyanígy, két neopogány hatalom között őrlődött az ország Angelo Rotta magyarországi szolgálata idején is: a náci, faji alapú szocializmus és a kommunista, osztály alapú szocializmus között.
A XX. század neopogányságai, a nácizmus és a kommunizmus istentelen volt és ezért embertelen, és mert embertelen volt, ezért istentelen”
– fogalmazott Semjén Zsolt, hozzátéve, hogy ez ellen lépett fel Angelo Rotta a keresztény társadalmi tanítás és a természetjog alapján.
Paul Richard Gallagher érsek, a Szentszék államközi kapcsolatokért és nemzetközi szervezetekért felelős titkára arról beszélt: Angelo Rotta 1930 és 1945 között, “mély és gyötrelmes történelmi felfordulások korszakában” szolgált Magyarországon, egy olyan időszakban, amely “rendíthetetlen szilárdságot és erkölcsi tisztánlátást követelt”.
Felidézte: Angelo Rotta 1940 egy júniusi hajnalán döntött úgy, hogy a nunciatúra levéltárát elküldi a Szentszék levéltárának, a megmaradt dokumentumokat pedig sajátkezűleg semmisítette meg, nehogy ellenséges kezekbe kerüljenek.
A nagy jelentőségű dokumentumok érdemi részét így a mai napig őrzik a Szentszék levéltárában. Ezek a feljegyzések tanúsítják, hogy Angelo Rotta munkatársaival, köztük Gennaro Verolinóval üldözöttek ezreit – magyar és szlovák és más nemzetiségű zsidó embereket – mentett meg.
Kitért arra is:
Angelo Rotta nem önszántából és nem is a Szentszék döntése alapján, hanem a kommunista hatalomátvétel miatt kényszerült elhagyni Magyarországot. A rendszerváltásig ő volt az utolsó magyarországi apostoli nuncius.”
Hozzátette: a világháborút követő évtizedekben, amikor már Milánóban élt, többször felmerült Magyarországra való visszatérésének gondolata, és gyakran hívták Rómába, hogy a Magyarországot érintő kényes kérdésekben kikérjék véleményét.
Ferenc pápa áldását tolmácsolva azt kérte, Angelo Rotta példája ösztönözzön, hogy „fölemeljük szavunkat a szenvedők és üldözöttek” védelmében, és rendíthetetlen hűséggel „őrizzük a békét”.
A megemlékezés végén Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mondott imát.
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
