„2022 volt a legnehezebb, 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta” – mondta évértékelőjében a miniszterelnök, aki szerint két ellenség leselkedik ránk: a háború és az infláció.” A Mandiner összefoglalója.
Két ellenség, két veszély leselkedik ránk. „Az egyik a háború, a másik az infláció” – értékelte a jelenlegi helyzetet a miniszterelnök.
„Ha Magyarországot meg akarjuk óvni, ha békés életet akarunk magunknak, csak egyetlen választásunk marad: az orosz–ukrán háborúból ki kell maradni” – mondta Orbán Viktor. „De helyes-e, erkölcsileg rendben lévő-e kimaradnunk a háborúból?”– tette fel a kérdést a miniszterelnök, aki a kérdést meg is válaszolta: Meggyőződésem szerint helyes, sőt egyedül ez a helyes.
A különbség az eszközökben: tűzszünet kell!
„A baloldal Magyarországon is a háború pártján áll, fegyvert szállítana, magára vállalná a háború pénzügyi terheit és megszakítaná a kapcsolatot Oroszországgal” – tette hozzá. A miniszterelnök hangsúlyozta, a baloldallal szemben a kormány másként cselekszik. Mi ezt nem tesszük. Mi nem szállítunk fegyvert. A pénzzel is csínján bánunk, mert a végén még azt a pénzt, ami bennünket illet, Brüsszel majd Ukrajnának adja oda – mondta.
Azt akarjuk, hogy Oroszország ne jelentsen fenyegetést Európára, és legyen Oroszország és Magyarország között kellően széles és mély terület, egy szuverén Ukrajna. A különbség az eszközökben van, a háborúpártiak szerint ezt Oroszország legyőzésével lehet elérni, szerintünk pedig azonnali tűzszünettel és béketárgyalásokkal. A mi javaslatunk mellett van egy további súlyos érv. Életeket csak tűzszünettel lehet megmenteni. Az emberveszteség mértéke már többszázezres nagyságrendű, a fájdalom, a megözvegyülés, az árvák számának növekedése, a tengernyi szenvedés hullámai csak tűzszünettel csendesíthetők le – fejtegette Orbán.
„Legyen bármilyen erős és hatalmas is, aki azt hiszi, hogy képes ellenőrzése alatt tartani, menedzselni a háborút, túlbecsüli a saját erejét és alábecsüli a háború kockázatos következményeit” – fogalmazott Orbán Viktor. Szerinte azok állnak a háború pártján, akik távol vannak Ukrajnától, de mi itt vagyunk a szomszédban. Brüsszeliták még nem adták életüket ebben a háborúban, de magyarok már adták – jelentette ki a miniszterelnök.
„Miközben Munkácson levetetik a magyar jelképeket, sok kárpátaljai magyar halt már meg a fronton. „Több tiszteletet a magyaroknak Munkácson, Kijevben, Brüsszelben és Washingtonban” – tette hozzá.
Jóbarát után présember
Egy évvel ezelőtt másként döntött Nyugat: nem elszigetelte, hanem regionális szintre emelte a háborút. Ami történt, egy újabb erős érv a brüsszeli nagyállam ellen és a nemzetállam mellett – fogalmazott Orbán Viktor.
Arról beszélt, a németek eleinte határozottan a háború ellen voltak, majd oldalt váltottak, és nem egyszerűen átálltak a háborúpártiak oldalára, hanem rögtön az élre álltak.
A többi ország meg úgy gondolta, ha a németek se tudnak ellenállni ekkora külső nyomásnak, akkor nekik is át kell állniuk.
„Ketten maradtunk a béke pártján: Magyarország és a Vatikán. A társaságra nem lehet panaszunk, de komoly következményekre kelll számítanunk” – fogalmazott. Őszintén szembe kell nézni Orbán szerint, hogy a háború egyre vadabb és kegyetlenebb lesz. Szerinte jó ha felkészülünk, hogy a velünk szembeni hangnem is egyre agresszívabb lesz. A miniszterelnök nem ígérte, hogy könnyű lesz, de azt igen, hogy állni fogjuk a sarat.
Provokációk, sértegetések, fenyegetések és zsarolások. Már régen túl vagyunk a szuverenitást tiszteletben tartó diplomáciai nyomásgyakorláson, hangzott el az évértékelőn.
„Biden elnök a jó barát ( André Goodfriend – a szerk) helyett egy présembert, press mant küldött nagykövetnek, hogy bármi áron, de préselje bele a magyarokat a háborús táborba, préseljen ki belőlünk egy csatlakozó nyilatkozatot” – szólt oda a budapesti nagykövetnek, David Pressmannek Orbán.
A részletek elolvashatóak a Mandiner összefoglalójában.
(Forrás: Mandiner, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
