Az Országgyűlés Felsőházi termében rendezett konferenciát Harrach Péter azzal nyitotta meg, hogy 2010-ben Magyarországon nagyon fontos lenne a társadalmi párbeszéd, s noha a különböző egyházak, a különböző hívő közösségek, illetve a társadalom különböző csoportjai közötti dialógus fontosságának, lehetőségeinek és problémáinak felvázolása nyilvánvalóan meghaladja a tanácskozás kereteit, ám minden olyan esemény fontos, amely ezt a párbeszédet elősegítheti. A Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője, a fórum alapítója szerint e téren jelentős a keresztény civil szervezetek szerepe és felelőssége, ahogyan a politikáé is, szűkebben a keresztény politikáé.
A konferencia részvevőit köszöntötte Szebik Imre, nyugalmazott püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke, Székely János, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség rabbija és Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke, a párt Országgyűlési Képviselőcsoportjának vezetője.
Köszöntőjében Szebik Imre arról beszélt, hogy míg a magyarországi keresztény egyházak közötti párbeszédet a múltban többnyire veszélyek és elnyomatás indukálta – emlékeztetett az 1943-as együttműködésre, amikor a II. világháború indított közös gondolkodásra, illetve a kommunista diktatúra éveire –, napjainkban a Krisztus által a tanítványokra hagyományozott szeretetközösség működteti ezt. Hangsúlyozta, fontos az egyházak közötti párbeszéd, hiszen olyan értékeket hordoznak, amelyekre a ma emberének, a ma társadalmának égető szüksége van. Morál nélkül nem lehet a politikát gyakorolni és erkölcs nélkül elvész a nemzet – mondta a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke.
Székely János, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke arról beszélt – utalva XVI. Benedek és Jürgen Habermas beszélgetésére –, hogy a katolikus egyház meggyőződése, a hit és a tudomány között soha nem lehet ellentét, hiszen mindkettőnek szüksége van a másikra, ahogyan a tudomány nem lehet meg hit nélkül, úgy a hit sem tudomány nélkül. „Nem mindegy, hogy valaki embert klónoz vagy embert gyógyít” – jelentette ki Székely János, majd hozzátette az emberi méltóság fontosságát kiemelve, az ember nem csak biológiai érték, amit esetleg a fejlődés oltárán fel lehet áldozni. A segédpüspök elmondta, az európai civilizáció a tudomány és a hit találkozásával alakult ki, ahol a kereszténység megtermékenyítette az itt élő népek kultúráját. A segédpüspök a cigányság problémáira térve rámutatott: óriási szükség lenne e téren a „keresztény fantáziára”. Szerinte rengeteg állami program bukik meg azért, mert nincs ember, akire azt hitelesen rá lehetne építeni és sok olyan pontja van a magyar-cigány konfliktusoknak, amike
t nem lehet rendeletekkel megoldani. Fontosnak tartja, hogy a katolikus egyház „megerősítse,(…) felemelje, beemelje a cigány kultúrát”. Jó lenne, ha lennének olyan országos ünnepeink, ahol ünnepelhetnénk a cigányság történetének egy-egy szép pillanatát – mondta.
Köves Slomó szerint szükség van párbeszédre, különösen keresztény-zsidó párbeszédre. E téren az elmúlt évek nagyon sok eredményt hoztak – tette hozzá, egyik példaként említve a második vatikáni zsinatot. Kifejtette, helyes lett volna, ha az Európai Unió alapdokumentumába bekerül a zsidó-keresztény gyökerekre történő utalás. Nagyon sok kérdésben egy oldalon vagyunk, ezért fontos lenne az együttgondolkodás, közös célok kitűzése – mondta az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség rabbija. Kitért arra is, hogy ami közös minden keresztény egyházban és minden zsidó vallási irányzatban, azok Biblia tanításai, parancsolatai, amelyek soha nem évülnek el. Éppen ezért szerinte szükség lenne olyan fórumokra, ahol konkrétan a Bibliáról beszélnek. Jöjjenek létre olyan intézmények, ahová az utca emberei bemehetnek, s megismerkedhetnek a Bibliával, hogy az ne maradjon kizárólag a templomokban, zsinagógákban – mondta, hozzátéve: létre lehetne hozni akár a Biblia „Disneyland-jét”, ahol az emberek a Szentírással ismerkedhetnének.
Harrach Péter azzal kezdte köszöntőjét, hogy a politika nem ördögtől való, s noha gyakorta elhangzik, hogy a politikusok veszekednek, nem mindegy, hogy a politikai küzdelemben ki mi mellett lándzsát törve használ esetlegesen kemény szavakat, nem mindegy, hogy a közérdeket vagy a magánérdeket védve hadakozik. Elmondta, hogy idén a kormányzó centrális politikai erőre olyan emberek százezrei szavaztak, akik polgári-keresztény-nemzeti erőre még sosem. Az emberek döntésével jelent meg számunkra a nemzeti egység megteremtésének a gondolata és lehetősége – mondta a KDNP frakcióvezetője. Hangsúlyozta: nem paktálnak le senkivel azok közül, akik részesei voltak az ország tönkretételének, ugyanakkor azokat, akik baloldali értékeket vallottak, szívesen látják a nemzeti együttműködés rendszerében. „Ők az elmúlt nyolc év megtévesztettjei voltak és nem előidézői” – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.
Harrach Péter beszélt arról, hogy ma Magyarországon nincs meg a munkának az a becsülete, aminek egy egészséges társadalomban meg kell lennie. A munka becsületét vissza kell állítani – szögezte le. Fontosnak tartotta a házasság, a család megerősítését, az otthonteremtés és gyermekvállalás segítését, továbbá a rend helyreállítását. Harrach Péter elmondta, hogy ez az öt dolog nemcsak a kormányzó centrális erő politikájának az alapját jelenti, de egy koherens értékrendet tükröz, amelynek egyre több jelét lehet látni. Ezzel kapcsolatban megemlítette a vörösiszap-katasztrófát, illetve az azzal kapcsolatos kormányzati és törvényhozási intézkedéseket.
Magyarországon a normák és a közösségek megerősítése az, ami a társadalmat egészségessé teheti. A társadalmat nem csak elfogadni kell, hanem alakítani is – fogalmazott a KDNP frakcióvezetője.
A köszöntők után Forrai Tamás S.J., a Jézus Társasága magyarországi tartományfőnökének, Ács Éva pszichológusnak és Magyar Judit mediátor –pszichológusnak az előadását, továbbá Kiss Ulrich S.J. és Salzmann Zoltán felkért hozzászólását hallgatták meg a fórum részvevői.
(Forrás: MTI)
