Kulcsfontosságú a határon túli magyarság megmaradása szempontjából az asszimiláció megállítása – mondta Semjén Zsolt a IX. Magyar Állandó Értekezleten (Máért) a Parlamentben, ahol beszámolt a résztvevőknek az összmagyar-regiszter létrehozására irányuló tervéről is. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a hatéves szünet után összeülő Máért-en kiemelte: több tényező fenyegeti a magyar nemzet fennmaradását. Az anyaországban és a határon túl a demográfiai problémák, a határon túli magyarság esetében az elvándorlás és az egyre erősödő asszimiláció jelenti a legnagyobb gondot.
Semjén Zsolt a folyamat megállítása érdekében az anyaország részéről elkötelezett nemzeti politikát tart szükségesnek, hogy a nemzet ügyének szolgálata evidencia legyen. Ehhez erős államra van szükség van, amely képes ezt érdemben és hatékonyan szolgálni. A határon túli magyarság szempontjából pedig kulcsfontosságúnak nevezte az asszimiláció megállítását, a szokott hagyományos támogatási formák szükségesek, de nem elégségesek.
A kereszténydemokrata politikus elmondta: erős impulzusra van szükség az asszimiláció megállítására, s ez az impulzus az állampolgárság megadása, amely lehetővé teszi a kulturális-nyelvi-történelmi sorsközösség mellett a nemzet közjogi egyesítését is. Hangsúlyozta, az az elvi álláspontjuk, hogy mindenkinek annyi állampolgársága lehet, ahány valós identitása van. Semjén Zsolt közölte: ahogy Magyarországot nem sérti, ha egy pilisi szlovák felveszi a szlovák vagy egy gyulai román a román állampolgárságot, úgy elvárjuk, hogy a környező országok se érezzék ellenük irányuló lépésnek vagy nemzeti érdekeik sérelmének, ha az ottani magyarság él emberi jogával és kéri a magyar állampolgárságot. Kijelentette, hogy nem vagyunk alábbvalóak egyetlen másik nemzetnél sem, amit más nemzetnek szabad, azt nekünk is szabad.
A miniszterelnök-helyettes közölte, hogy Magyarország az emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekét soha többet nem rendeli alá más országok belpolitikájának, ugyanakkor a szlovákság felé ki volt és ki van nyújtva a kezünk. Az igénylés feltételeit ismertetve leszögezte: Magyarország az állampolgárságról más államnak információt nem fog kiadni arról, ki magyar állampolgár és ki nem. Hozzátette: azt is látni kell, hogy a határon túli asszimilációt bizonyos konkurens érdekek mesterségesen támogatják és erősítik. Szomorú szívvel, de tiszta szemmel és ésszel ki kell mondani azt, hogy nem minden magyar, ami magyar nyelven van.
Semjén Zsolt ismét megerősítette, a Máért mellett szükség van a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumára is, amely a remények szerint még az idén összeülhet. A Máért szakbizottsági rendszere is visszaáll, s rendszeresen ülést tart a jövőben. Leszögezte ugyanakkor, hogy a Máért kapcsán a magyar identitást mint alapot nem lehet feladni, a magát vegyes pártként definiáló Híd-Most párttal korrekt, partneri viszonyra törekednek, de nem a Máért keretében.
Beszámolt arról a tervéről is, amely az összmagyar-regiszter létrehozására irányul és a kapcsolattartás fontos eszköze lehet. Ennek a jövő évtől kialakítandó regiszternek szerinte hatalmas nyomásgyakorló szerepe is lehet, például olyan helyzetben, mint a szlovák nyelvtörvény. Meg fogunk harcolni minden magyarért – fogalmazott Semjén Zsolt. A nyugati magyarság tekintetében lehetséges megoldásként említette az angol szekciókat, így azokat sem zárnák ki a magyar világból, akik harmadik, negyedik generációként már nem bírják olyan szinten a nyelvet.
A miniszterelnök szerint tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szükség, amelyben egy percre sem szabad elfelejteni, hogy az egységes magyar nemzet létezik. Szerinte ez a garancia arra, hogy soha többet ne lehessen a nemzetpolitikában olyan hibákat elkövetni, mint amilyenek az elmúlt hat évben megnyomorították sokmillió magyar ember életét. Orbán Viktor a Máért-en kiemelte, szakítani kell a hamis realistákkal, akik azt állítják, Magyarország sorsa önmagán kívül dől el, ebben a gondolkodásmódban ugyanis nincs jövő.
Orbán Viktor szerint az elkövetkező egy év a megújulás éve kell, hogy legyen, ebben az egy évben meg kell őrizni a lelki erőt, a magyar nép által a választásokon létrehozott egységet és az akcióképességet. Szólt arról is, hogy szerinte a nemzetközi kapcsolatok rendszere meg fog változni, az ideológiailag motivált kapcsolatok átadják helyüket az ideológiamenteseknek.
A miniszterelnök úgy véli: az áprilisi országgyűlési választás válasz volt a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazásra. A 2004. december 5-i népszavazást úgy értelmezte, az akkor hatalmat gyakorlók arra akarták rávenni az embereket, hogy külön-külön írjuk a magyar nemzet nagy könyvét. Szavai szerint ez egy beteges politika.
+
Németh Zsolt, a külügyi tárca parlamenti államtitkára köszöntőjében azt mondta: a Máért összehívásával régi adósságot törleszt a kormány. A Máért eddigi történetét felidézve kitért arra: a státusztörvény 2002-es elfogadása óta azt lehetett tapasztalni, hogy felbomlott az egység először a határon túli és az anyaországi magyarság között, majd a határon túli szervezeteken, közösségen belül. Németh Zsolt azt mondta, 2003 májusában a kedvezménytörvény módosításával a magyar kormány megosztotta a Máért-szervezeteket, 2004 novemberében az utolsó Máért-ülésen pedig teljesen szembefordult a határon túli magyarok akaratával. 2010 a külhoni magyarság számára érezhető megkönnyebbülést hozott és megkezdődött a nemzeti egység újraalkotása, hozzátéve: bízik abban, hogy ez nemcsak az anyaország és a határon túli magyarság között, hanem a határon túli magyar közösségeken belül is folyik. Az összetartozás-tudatunknak különösen fontos lendületet adhat az állampolgársági törvény sikeres megvalósítása a Kárpát-medencében és a világ legkülönbözőbb pontjain, így a szórványterületeken is.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedden azt mondta, hogy a Máért programját a határon túli szervezetektől beérkezett vélemények alapján állították össze. Kiemelte: alapvető követelése volt a határon túli magyar szervezeteknek, hogy miután a Gyurcsány-kormány évekig nem hívta össze a Máértet, az új kormány ezt tegye meg, s a nemzetpolitikai kérdéseket vitassák meg. Nekünk is identitásbeli kérdés, hogy próbáljuk meg jóvátenni, amit az előző kormány elrontott, hozzátéve, ez egy egységes nemzet, a magyar nemzetpolitikai koncepciót nem lehet kialakítani a külhoni magyarok nélkül. Közölte: a szlovákiai Híd-Most nem kapott meghívást a Máértra, mert a meghívott határon túli magyar szervezetek véleményével összhangban, a tanácskozást a nemzeti érdekek képviseletére alakult, legitim magyar szervezetek fórumának tekintik, ez fundamentális kérdés a magyar megmaradás érdekében – emelte ki a miniszterelnök-helyettes.
A magyar kormány, a parlamenti pártok, a határon túli magyar szervezetek, és európai parlamenti képviselettel rendelkező szervezetek részvételével tartandó értekezletre meghívást kapott Erdélyből a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt, a Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja, a Vajdaságból a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Egyesületek Szövetsége, Muravidékről a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. Meghívást kapott a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, három képviselőt hívtak meg az USA-ból, meghívót kapott a Kanadai Magyar Kultúrközpont, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács, a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége és Ausztráliából az Új Dél-Walesi Magyar Szövetség.
Az első Máért 1999-ben ült össze. Eddig összesen nyolc Máért-tanácskozást tartottak, az utolsót 2004 novemberében Budapesten. A Máért nyolcadik ülése a határon túli magyaroknak járó kettős állampolgárságról hivatalos zárónyilatkozat elfogadása nélkül zárult. A határon túli magyar szervezetek, valamint a Fidesz és az MDF a kettős állampolgárság támogatásáról fogadtak el nyilatkozatot, melyet az MSZP és az SZDSZ nem írt alá.
+
Semjén Zsolt a MR1 180 perc című műsorában elmondta, hogy a tanácskozás témáit nem a kormány határozta meg, azt a részvevő szervezetekre bízta. Az állampolgársági törvény kapcsán – visszautalva a 2004. december 5-ei népszavazás előtti kampányra – elmondta, hazudott Gyurcsány Ferenc, amikor szembeállította a szülőföldön maradást az állampolgárság megadásával, hiszem a tavaszi választás után elfogadott jogszabály pontosan azt a célt szolgálja, hogy mindenki ott lehessen magyar állapolgár, ahol él. A miniszterelnök-helyettes elmondta még, a magyarságot létében fenyegeti veszély. Nemcsak a demográfiai folyamatok okán, de az asszimiláció miatt is, amelyen csak erős impulzus változtathat. Ez az impulzus lehet az állampolgársági törvény – mondta Semjén Zsolt.
Nézze meg a HírTV összeállítását!
Nézze meg a képsorozatot a Facebookon!
(Forrás: MTI)
Kapcsolódó írások:
Pénteken összeül a Magyar Állandó Értekezlet
„Nemcsak szimbolikus üzenet, de gyakorlati jelentősége is lesz”
A kereszténydemokraták nemzetben gondolkodnak
Semjén Zsolt a magyarok diszkriminálásának felszámolását sürgeti
Megdöbbentő, hogy Bugárék igennel szavaztak
Készek vagyunk a szlovák kormánnyal tárgyalni
A kormány támogatja a határon túliak autonómiatörekvéseit
Szerbia támogatja a magyarok kettős állampolgárságát
Felkészültünk a kettős állampolgárság megadására
Konferencia a szórványmagyarságról
