– Miért tartották szükségesnek leporolni a jó ideje nem működő Magyar Állandó Értekezlet intézményét?
– A múlt pénteki tanácskozás a nemzeti egységről szólt: előrelépés, hogy a részt vevő 19 külhoni magyar szervezet, a magyarországi parlamenti pártok mind ellátták kézjegyükkel a zárónyilatkozatot. Megfogalmaztuk – amit a háromlábú szék hasonlatával szoktam leírni -, hogy nemcsak a magyarországi és Kárpát-medencei magyarság alkotja a magyar nemzetet, hanem a nyugati emigráció s a nemzeti azonosságtudatot vállaló leszármazottaik is. Zárónyilatkozatunkkal egyértelművé tettük: a kulturális értelemben összetartozó nemzetet az állampolgárság kiterjesztéséről szóló törvény közjogi egységgé formálja.
– Ha ilyen szélesre tárták a kapukat, azon miért nem fért be a szlovákiai Híd párt?
– A Máért statútuma szerint az értekezleten olyan pártok vehetnek részt, amelyek magukat magyarként határozzák meg; márpedig a Híd-Most saját bevallása szerint szlovák-magyar vegyes tömörülés. Ha ők meghívást kapnak, előbb-utóbb jelentkezhet mondjuk a Szerb Demokrata Párt is. Utóbbinak vannak magyar képviselői, s ha ők tagozatot alakítanak, jöjjenek ők is? A Híddal korrekt, partneri kapcsolatra törekszünk, de nem a Máért keretében.
– Hogyan fogadtatják el a gyanakvó utódállamokkal azt a nézetet, hogy a kulturális nemzet közjogi egységgé terebélyesedik?
– Az új magyar nemzetpolitika nem a sérelmek öncélú emlegetéséből áll. A Máért zárónyilatkozatában leszögeztük: kiemelten támogatjuk Horvátország, Szerbia és Ukrajna európai uniós törekvéseit. Partnereink értékelik a határozott, őszinte politikát. A szerb pátriárka például a velem tartott belgrádi sajtótájékoztatóján a teljes szerb média előtt szólította fel kormányát: adja vissza a délvidéki magyaroknak az elkobzott református és katolikus anyakönyveket, hogy kérvényezhessék a magyar állampolgárságot. A témában egyetértésre találtam Bukarestben is – részint a román jogszabály volt számunkra a példa.
– Az állampolgárság kiterjesztését 98 százalékos többséggel támogatta az Országgyűlés. Jóval megosztóbb az az elképzelés, amely szavazati jogot is adna a határon túliaknak.
– A választási rendszer átalakításakor annyit véstünk kőbe, hogy a parlamenti képviselők száma kétszázra csökken, egyéb részletekről csak ezután kezdünk tárgyalni. Személyes véleményem – s ez volt mindig a KDNP álláspontja is -, hogy nem lehet elválasztani egymástól a szavazati jogot és az állampolgárságot.
– De miért szólna bele a honi közügyekbe olyan polgár, aki nem itt adózik?
– Veszélyesnek tartom, ha különbséget tennénk magyar állampolgárok között az adófizetés alapján. Hazánkban választók tömegei nem fizetnek semmilyen közterhet, amiképpen Nyugaton dolgozó honfitársaink sem. Az egészségügyi vagy a nyugdíjjogosultság függhet a honi adófizetéstől, a magyar állampolgárság nem.
– Januárban hatályba lép az állampolgársági törvény módosítása. Hogy állnak az előkészületekkel?
– Kiépült a szükséges informatikai rendszer, száz anyakönyvvezetőt és negyven új konzult vettünk fel a várható kérvénymennyiség kezelésére. Egy forint pluszköltség nélkül elindult az allampolgarsag.gov.hu, ahonnan az érdeklődők letölthetik a szükséges nyomtatványokat. Már most óriási az érdeklődés.
(Forrás: Heti Válasz)
