A kereszténydemokrata politikus rámutatott: ennek jelentőségét ismerte fel a kormány, amikor határozatával a Nemzeti Kegyeleti Bizottság számára több újabb feladatot jelölt ki. Igyekeztek úgy szélesíteni a testület feladatkörét, hogy a nemzeti emlékezet mementóit meg tudják őrizni – mondta. Kiemelte: a nemzeti ügyek kormánya új alapokra helyezi a nemzeti emlékhelyek megbecsülését, a nemzeti összetartozás kifejezőivé emeli azt. Akkor lehetünk sikeresek, ha képesek leszünk egy új, a nemzeti egységre épülő rendszert létrehozni, amelyben a magyarok a legfontosabbak, s a nemzeti érdekek megelőznek minden más érdeket – fogalmazott.
Kötelességünk felkutatni azokat a helyszíneket, amelyek méltóak a történelmi, illetve nemzeti emlékhellyé nyilvánításra – folytatta a kormánypárti politikus, aki fontosnak nevezte, hogy méltó helyet kapjon a kegyeleti megemlékezés a nemzet életében. Tekintsünk úgy az emlékhelyekre, mint az összetartozás jelképeire, őrizzük meg őket a jövő számára – mondta. Mindez összhangban áll a kormány azon törekvésével, hogy ismerjük meg és vállaljuk büszkén a történelmünket. Ilyen irányú törekvés lehet a diákok határon túli tanulmányi kirándulása és a magyar-magyar kapcsolatok erősítése is – fejtette ki.
Semjén Zsolt szerint egy nemzet számára csak akkor van a megmaradásnak esélye, ha minden egyes tagjának a szívében benne él az egész magyar történelem és kultúra. Ez csak akkor lehetséges, ha vannak olyan helyek, szimbólumok, amik a nemzeti sorsfordító, kulturális eseményeire emlékeztetnek bennünket – érvelt. Minden nemzet történelmében vannak olyan korszakok, amikor a legfőbb értékek, mintha veszni látszanának, amikor az emberek úgy érzik, nincs biztos pont, kapaszkodó – fogalmazott, rámutatva arra: az emlékhelyek és a történelmi múlt megbecsülése ilyen kapaszkodót jelenthetnek, “egyfajta erkölcsi iránytűt mutatnak számunkra”.
Katona Tamás történész azt szorgalmazta, hogy a külföldön elesett magyar katonák sírját is illesse meg az a védelem, mint a Magyarországon hősi halált halt külföldiekét. Minden Magyarországon elesett külföldi katona sírját nemzetközi egyezmény védi, ez nagyon helyes – mondta, hozzátéve: jó lenne, ha a külföldön elesett magyar katonákra is ez vonatkozna. A történész fontosnak nevezte, hogy a kormány ilyen hamar a megalakulása után foglalkozott a kegyeleti bizottság feladatkörével.
Szakály Sándor arról beszélt, hogy a magyar történelmi emlékhelyek nem minden esetben esnek egybe a jelenlegi Magyarország területével. Történelmünk nem csupán a Kárpát-medence 93 ezer négyzetméterén zajlott, hanem sokkal több helyen – mondta a történész, aki szerint vannak olyan halottaink és ismert személyeink, akik nem biztos, hogy a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánított sírban nyugszanak, de méltán megörökítésre, megmaradásra kellene, hogy “ítéltessenek”. Reményének adott hangot, hogy lesz arra illetékes kormányszerv, amely azt is mondja, hogy a hősi halottak sírjai soha fel nem számolhatók. Kitért arra az internetes kezdeményezésre, amely megörökítené a magyar nemzet nagyjait, illetve azokat a nem nevesített hősöket, akik nem a Nemzeti Sírkertben nyugszanak. Ebben a “virtuális, bárki által látogatható sírkertben” a jelenlegi Magyarország határain kívüli sírokat, emlékhelyeket is meg lehet majd találni, az utókor számára azok is megmenthetők lennének, akiknek sírjait esetleg felszámolták időközben – mondta, hozzátéve: megismerhető lesz, hogy az illető mikor született, hogy nézett ki, mit alkotott, s egy virtuális koszorút is el lehetne helyezni az emlékére.
