Rab Mihály szavalata után, Gyöngyösi Imre, a Magyar Nemzetőrség főtitkára mondott beszédet. Hangsúlyozta: „1956-ban egy nemzet gerincének megtörése volt a cél. 1956 vérbe fojtott forradalma megerősítette magunkra maradásunk érzését. A két táborra szakad világ egyikében sem jutott hely a szabadságért küzdő magyarságnak. A magát szabad világként meghatározó nyugat, a maga képmutató magatartásában elfordult tőlünk, és kiszolgáltatott bennünket, amikor a színfalak mögött az orosz kérdésre – érvényben van még a jaltai megállapodás – rábólintott. Ez a bólintás volt a megengedő jel a tankhadosztályok megindulására, miközben a nyugati rádióadó kitartásra buzdították az áldozatul odadobott forradalmárokat.” Majd azzal folytatta: „1956 vérbe gázolt forradalma azt üzeni nekünk, hogy előre, hátra, oldalra van kitörési pont, de fölfelé is van. Felemelt fejű és emelkedett szívű népnek van csak jövője. Olyan nemzetnek, ahol az igen igen, a nem pedig nem. Ahol nem a földi paradicsom hamis ígéretéért követelnek emberfeletti áldozatot, hanem, hol szabad helye van hitnek és reménynek.”
Gyöngyösi Imre örömmel tájékoztatta az egybegyűlteket arról, hogy az ünnepséget már tizenkét éve rendezik meg, és egyre többen jönnek el.
A megemlékezés végén Váczi Attila szavalt, majd koszorút, virágokat, mécseseket helyeztek el az ’56-os emlékkőnél.
(Forrás: Kalohírek)
