Ha a parlament a most nyilvánosságra hozott koncepciót fogadja el, a jövőben csak akkor lehetne változtatni az alaptörvényen, ha a módosítási javaslatról két egymást követő Országgyűlés változatlan formában, mindkét szavazásnál külön-külön az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt.
A dokumentumban a szabályozási elvekkel kapcsolatban a munkacsoport rögzíti: az új alaptörvényben az államszervezet szabályai közül is csak a legfontosabb, kiemelkedő jelentőségű rendelkezések kaphatnak helyet, a további garanciális jelentőségű részletszabályokat a többi jogszabály közül szintén kiemelkedő – a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott – sarkalatos törvények tartalmazzák, ezért az új alaptörvény viszonylag rövid lenne.
A koncepció szerint az új alkotmány a jelenleg hatályoshoz képest más szerkezetű lenne: egy preambulummal kezdődne, amelynek utalnia kellene a legfontosabb alapértékekre, a demokrácia, a jogállamiság és az alkotmányosság értékeire. „Méltassa ezeréves történelmi múltunkat, a kereszténység szerepét történelmünkben, történeti alkotmányunk értékeit és szerepét. Ezzel kapcsolatban utaljon a Szent Koronára mint a magyar államiság kifejezőjére. Utaljon továbbá a szabadság és a társadalmi szolidaritás eszméjére, és említse kiemelkedő szabadságmozgalmainkat is” , fogalmazza meg javaslatait az összegző munkacsoport.
A preambulumot követően az alapvető rendelkezések között első helyen mondanák ki: Magyarországon minden hatalom forrása a politikai nemzet, azaz a nép, az ország alkotmányos állami folytonosságát pedig a Szent Korona fejezi ki. Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért. Leszögezik: az ország államformája köztársaság; Magyarország független, demokratikus jogállam. Az alapvető rendelkezések közé emelnék be a nemzeti jelképeket. Az új alkotmány koncepciója szerint a címer hegyes talpú, hasított, tölgyfalombokkal övezett pajzs; első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott, második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt; a pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. (A hatályos alaptörvényben nincs benne, hogy a címerben tölgyfalombok öveznék a pajzsot.) Újdonság, hogy az állami lobogó fehér sávjában megjelenne a címer. A koncepció szerint az alkotmánynak tartalmaznia kellene a nemzeti ünnepeket is, így március 15-ét, augusztus 20-át és október 23-át.
Az alapvető rendelkezéseknél rögzítené, hogy Magyarország az Európai Unió szuverén tagja; elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. Míg a hatályos alaptörvény azt mondja ki, hogy a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét, addig az új alkotmány kiemelt védelemben részesítené a házasságot mint a férfi és a nő legalapvetőbb és legtermészetesebb közösségét és az ezen alapuló családot. A családvédelemről külön törvényben rendelkeznének. Az állami tulajdonnal kapcsolatban hangsúlyoznák, hogy a közvagyon és a közpénzek rendeltetése a közérdek szolgálata, és az állam gazdálkodó szervezetei a közpénzekkel és a saját közvagyonnal a törvények előírása szerint hatékonyan kötelesek gazdálkodni, ezért elszámolási felelősséggel tartoznak. Az állami feladatok ellátása érdekében állami pénzügyi rendszer működik.
Az alapvető jogok felsorolását azzal kezdenék, hogy az ember életét – fogantatásától kezdve – védelem illeti meg. A további alapjogok körét lényegében a jelenleg hatályos alkotmányban rögzítettekhez hasonlóan határoznák meg, de külön kiemelnék például, hogy az állam törvény alapján gondoskodik a sportolás és a rendszeres testedzés biztosításáról. Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, másként korlátozni közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon lehetne teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett. Kimondanák, hogy minden magyar állampolgárt sarkalatos törvényben meghatározott feltételek esetén megillet a választójog.
Az államfővel kapcsolatban javasolják, hogy az alkotmány a köztársasági elnök feladatainak és hatásköreinek részletes felsorolását követően tartalmazzon olyan klauzulát, amely lehetővé teszi a törvényhozó számára, hogy külön törvényben más feladatot és hatáskört is meghatározzon a köztársasági elnök számára. A koncepció az egy- vagy kétkamarás parlament kérdésében két verziót vázol fel: ha kétkamarás lesz a parlament, a két háznak együttes ülésen kell megválasztania az államfőt, de megválasztásának szabályai ezen kívül nem változnának. Az Országgyűlés szerepe az új alaptörvény koncepciója szerint nem módosulna, de az elképzelés értelmében hatáskörét törvényekkel bővíteni lehetne.
Az Országgyűlés (képviselőház) feloszlatására vonatkozó szabályozás annyiban változna, hogy a parlament akkor lenne feloszlatható, ha tizenkét hónapon belül legalább három (jelenleg ez a szám négy) esetben vonja meg a kormánytól a bizalmat, illetve ha a költségvetést nem fogadja el. Változatlanul feloszlatható az Országgyűlés akkor, ha új miniszterelnök választása esetén az államfő által miniszterelnöknek javasolt személyt az első javaslat megtételétől számított negyven napon belül nem választja meg. Az Országgyűlés önfeloszlatására vonatkozó szabály változatlan marad.
Ha a költségvetés a pénzügyi év március 31-ig nem születik meg, a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést. A koncepciónak az országgyűlési biztosokról szóló része – a jelenleg hatályos alkotmánytól eltérően – nem nevesíti külön az általános és a kisebbségi ombudsmant. Megerősítenék, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések közül nem tartható népszavazás a jelenlegi alkotmányos szabályozás szerint megnevezett tárgykörökben azzal a kiegészítéssel, hogy – az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezését beépítve – a normaszövegben kizárt tárgy az alkotmány módosítására irányuló népszavazás is. A kormánnyal kapcsolatos szabályoknál módosítanának a bizalmatlansági indítvány intézményén, mert a jövőben annak benyújtásával párhuzamosan nem kellene új miniszterelnököt megjelölni.
Míg a hatályos alkotmány kimondja, hogy az Alkotmánybíróság 11 tagú, a koncepció nem tartalmaz számot, csupán annyit rögzít, hogy továbbra is a képviselők kétharmadával választják meg a tagokat. Létrehoznák a közigazgatási bíróságokat, amelyek a helyi önkormányzatok jogait védenék, és elbírálnák a közigazgatási jogvitákat. A bírósági szervezet élén a Kúria állna – a jelenlegi alkotmány szerint ez a Legfelsőbb Bíróság. A koncepcióból kiderül: mintegy húsz úgynevezett sarkalatos, azaz a képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvénnyel szabályoznának egyes területeket, amelyeket az új alkotmányban nem részleteznének. Így például az állampolgársági és választójogi kérdéseket, a honvédelmi kötelezettség szabályait, a köztársasági elnök tiszteletdíjáról, kedvezményeiről, költségtérítésének összegéről, személyes sérthetetlenségéről szóló rendelkezéseket, a népszavazást, a helyi önkormányzatokat, az Alkotmánybíróság hatáskörét, működését, valamint az ügyészség jogállását érintő kérdéseket.
(Forrás: MTI)
