Mindenki erős Európát szeretne, és ennek szellemében az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az Európa 2020 stratégia sikeresen megvalósuljon – jelentette ki Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a tanács honlapján szombaton megjelent exkluzív interjúban.
„A kommunizmus bukása óta az előttünk álló év lesz Európa legnehezebb éve, ami komoly kihívást jelent. A magyar azonban sokat próbált nép, amely számos válságon túljutott már, így megerősíthetem: jó hír Európának, hogy ebben az időszakban magyar elnöksége lesz”. Az elnökségi programból két konkrét kérdésre hívta fel a figyelmet: mint mondta, egyrészt esedékes egy közös, átfogó európai romastratégia megalkotása a magyar elnökség alatt, másrészt pedig a nyugat-balkáni országok számára „a térség stabilitása érdekében biztosítanunk kell az európai perspektívát”.
A fokozott európai gazdasági együttműködéssel kapcsolatban Orbán kiemelte: „A világban elképesztő sebességű és mélységű átalakulás zajlik, és Európának az eddigieknél sokkal erősebb világversenyben kell helytállnia. A magyar elnökség alatt ismét fel kell mutatnunk, hogy Európa a piacgazdaság őshazája, és képes új, innovatív megoldások felé fordulni.” A magyar miniszterelnök beszélt arról is, hogy „Európa számára különös jelentőségű a közös agrárpolitika jövője. Orbán Viktor kifejtette: elnökségünk számára fontos, hogy az unió ki tudjon lábalni az euró válságából. Ez azonban az összes uniós tagállam közötti fejlettségi különbségek problémája is, ami nagyon élesen felhívja a figyelmet arra, hogy Európának a kohéziós politika erősítésére van szüksége.
A magyar prioritások közé tartozó energiapolitikával kapcsolatban azt hangoztatta: minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk az energiafüggőség csökkentése érdekében, ami azt jelenti, hogy diverzifikálni kell a tüzelőanyag-forrásokat és a szállítási útvonalakat. A jövő év első felében esedékes magyar EU-elnökség az egyik legfontosabb külpolitikai célkitűzésének tekinti a keleti partnerség előmozdítását, ezért jövő májusban még egy keleti partnerség csúcstalálkozót is rendezünk Budapesten – közölte a magyar miniszterelnök. Hangsúlyozta azt is: „Úgy gondoljuk, hogy a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások felgyorsítása és lezárása stratégiai jelentőségű, és Szerbia számára is nyitva kell hagyni az európai perspektívát. Emellett minden erőnkkel támogatni fogjuk, hogy Románia és Bulgária csatlakozhasson a schengeni térséghez.”
Ódor Bálint, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős helyettes államtitkára a magyar EU-elnökség hivatalos honlapján rámutatott: a magyar elnökség elsődleges feladata az összeurópai érdekek előmozdítása.
A magyar elnökség napirendjét erőteljesen meghatározzák azok a feladatok, amelyek a gazdasági válság következményeinek kezeléséhez és az új együttműködési formák kialakításához kapcsolódnak. Az a cél, hogy az EU a jövőben jobban fel legyen készülve a válságok megelőzésére; a kulcsfeladatok közé tartozik egy állandó stabilitási mechanizmus felállítása, a gazdasági koordináció és a fiskális fegyelem kontrolljának megerősítése. Az unió következő, 2014-ben hatályba lépő hétéves költségvetése tervezetének 2011 közepére kell elkészülnie, így ezzel valószínűleg sokat foglalkoznak majd a magyar elnökség alatt is. Az EU energiaszektorában kezdődött liberalizáció végrehajtása is a spanyol–belga–magyar elnökség időszakára esik.
Szintén a spanyol–belga–magyar elnökség idején valósulhat meg az európai polgárok jogainak érvényesüléséről, a szabadságról és a biztonságról szóló stockholmi program. A romastratégia a magyar elnökségi program kiemelt pontja. A magyar elnökség fontos témája lesz a vízpolitika, ezen belül az extrém vízügyi jelenségek és a klímaváltozás hatásainak kezelése, a magyar elnökség alatt fogadhatják el az Európai Bizottság által kidolgozandó Duna-stratégiát. A keleti partnerségi program második csúcstalálkozója, az állam- és kormányfők találkozója 2011 májusában esedékes, várhatóan ez lesz az elnökség legfontosabb eseménye.
Az elnökségi trió keretében Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal közösen látja el az EU elnöki teendőit, a trojka mandátuma 2010–11-re szól. Magyarország hivatalosan január 6-án veszi át az elnöki posztot Belgiumtól, az első jelentősebb esemény a kormány és az Európai Bizottság együttes ülése lesz január 7-én Budapesten. Magyarország a stafétát 2011. június 30-án Lengyelországnak adja át.
(Forrás: fidesz.hu, MTI, MNO)
