Megmaradásunk legfőbb garanciája az erős Magyarország, amelyik meg akar maradni, büszke nyelvére, kultúrájára, történelmére és erős ahhoz, hogy megvédje nemzeti érdekeit, a határon túl élő nemzettársait – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szombaton Zebegényben a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésen.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke úgy fogalmazott, hogy
a Nemzeti Összetartozásról szóló törvény három gondolat köré épül: a gyász, a tanulságok levonása és a büszkeség, hogy túléltük Trianont.
A Trianonra való visszaemlékezéskor fontos, hogy ne a fájdalom, ne a gyász legyen az egyedüli, a kizárólagos, mert a tanulságok levonása szolgál útravalónak a következő évszázadokban – mutatott rá.
Most Európában, egy újabb egyre szélesedő háború közepén, egy világháború kockázatának az árnyékában különösen fontos emlékezni arra: egyetlen háború sem kezdődött úgy a történelemben, hogy amikor elindították arra gondoltak volna, ami a vége lett – figyelmeztetett.
Trianonban Magyarország tönkretételénél vádolták az országot a háború kirobbantásával. Az országcsonkításra az indok az igazságtétel volt a nemzetiségek számára. Pedig Magyarország nem robbantotta ki azt a háborút. Tisza István volt az, aki a legkeményebben ellenezte Magyarország háborúba lépését kijelentve, hogy azzal “mindent elveszthetünk, és semmit sem nyerhetünk” – idézte fel Semjén Zsolt.
Megjegyezte azt is, hogy Ausztria-Magyarország, és a Magyar Királyság semmivel sem bánt rosszabbul a nemzetiségeivel, mint a kor bármelyik állama. “És ami tételesen is megfogalmazható, hogy sokkal jobban és méltányosabban bánt a nemzetiségeivel, mint az utódállamok az impériumuk alá került magyarsággal.”
A tanulságok levonásáról beszélve Semjén Zsolt úgy fogalmazott: egyetlen ív vezetett el Trianonhoz, ami kezdődött a liberális Jászi Oszkárral, Tisza István gyalázásával, a Magyar Királyság becsmérlésével és rágalmazásával bel- és külföldön. Ez a médiatámadás, ez a rágalmazás, ez a lázítás vezetett el Jászi Oszkártól a tehetségtelen és alkalmatlan Károlyi Mihály uralmáig, majd onnan Kun Béla vörös terrorjáig – közölte. Ez egyetlen ív volt, ami Magyarország tönkretételéhez vezetett – mondta.
Hozzátette:
külső ellenségeinkkel valahogy megküzdünk, belső ellenségeinket is valahogy féken tartjuk, de a nemzet számára az a halálos szorítás, amikor külső és belső ellenségeink együtt támadnak minket.
A miniszterelnök-helyettes szólt arról is, hogy egy csodálatos nyelvnek, egy egyedülálló kultúrának és egy heroikus történelem sorsközösségének örökösei a magyarok, “amit csak mi tudunk megőrizni, rajtunk kívül senki sem”. Ezért akarunk megmaradni!
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke, a térség országgyűlési képviselője emlékeztetett, hogy amikor 1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia seregei megindultak dél felé, Tisza Istvánon kívül nagyon kevesen látták, hogy ebből mekkora tragédia lehet. Elindult egy háború, amit a birodalmi érdekek mozgattak, és szörnyű következménye lett, sok-sok millió ember halálával.
Számunkra a 20. század történelme alapján minden háború olyan veszélyt jelent, amit a kitörésekor, a kezdetekor sohasem láthatunk
– mondta, hozzátéve, hogy a birodalmi döntések számunkra a 20. században mindig hátrányosak voltak. Az emlékhely, az országzászló, június 4-e és a Nemzeti összetartozás napja emlékeztessen minket arra, hogy mi magyarok mindig összetartozunk – hangsúlyozta.
A 110 évvel ezelőtti történések másik fontos tanulsága, “hogy mi magyarok még egyszer nem hibázhatunk. Egy háború kapcsán nem hibázhatunk. Kétszer a 20. században nagyon súlyos árat fizettünk ezért, többet mi, magyarok nem fizethetünk ekkora árat mások, más birodalmak háborújáért” – fogalmazott.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló törvény kimondta: “a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Az 1920-ban aláírt trianoni békediktátum kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
