A megkülönböztetés általános tilalmára vonatkozó kötelezettségen kívül nincs olyan, az állampolgárságot, illetve a választójogot érintő uniós jogszabály, amely a szuverenitást korlátozó módon kötelezné a tagállamokat ezekben a kérdésekben – fejtette ki Lattmann Tamás. Elmondta: az EU szuverén államok együttműködése, így több, hagyományosan tagállami hatáskörbe tartozó ügybe az uniónak továbbra sincs beleszólása. Kitért arra, hogy az európai parlamenti (EP-) választásokkal kapcsolatban vannak ugyan uniós szabályok, de azokon a voksolásokon a tagállami állampolgárság – uniós tagállamok közötti viszonyban – nem lényeges, hiszen az EP-választáson minden szavazati joggal rendelkező uniós polgár rész vehet, annak az államnak a részletes szabályai alapján, amelyben él.
Nehezen lehetne támadható
Lattmann Tamás hozzátette: ez az elmúlt időszakban a fentiek ellenére azért okozott politikai vitákat, mert egyes EU-tagállamok állampolgárság-kiterjesztő gyakorlata az unión kívül élőknek adott nagy számban állampolgárságot. Példaként hozta Romániát, amely elsődlegesen moldovai románokat juttatott román, ezáltal uniós állampolgársághoz, és ez többek szerint rámutatott a szabályozás hiányosságára. Jelenleg ugyanis nincs olyan európai uniós norma, amellyel ez a gyakorlat ellentétes volna – mondta a nemzetközi jogász, hozzátéve, hogy hasonlóképpen az Ukrajnában és Szerbiában élő magyarok választójoga is legfeljebb politikai vitákhoz vezetne, jogi értelemben azonban nehezen lenne támadható az Európai Unió előtt.
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és az ELTE jogi karának oktatója beszélt arról is, hogy az állampolgárság és a választójog nem minden esetben kapcsolódik össze. Így a magyarországi önkormányzati választásokon is részt vehetnek az itt élő külföldiek, és az Országgyűlés elvben szabadon dönthetne akár arról is, hogy ezt a lehetőséget az országgyűlési választásokra is kiterjeszti.
Politikai viták
Az állampolgársági és a szavazati jogról szóló viták a legtöbb esetben politikai természetűek – hangsúlyozta Lattmann Tamás, hozzátéve: a jelenlegi jogszabályi környezetben az Európai Unió még egy olyan abszurd helyzetben is csak nehezen avatkozhatna be jogi eszközökkel, ha valamely tagállam mindenkinek, aki él és mozog a Földön, állampolgárságot adna, ezt legfeljebb az adott tagállami alkotmánybíróság találhatná saját alaptörvényével ellentétesnek.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász pénteken az MTI-nek nyilatkozva szintén azt hangsúlyozta, hogy sem az Európai Bíróság gyakorlata alapján, sem pedig az uniós tagállamokban már hallgatólagosan jóváhagyott gyakorlat alapján nem lehetne kifogásolni, ha Magyarország szavazati jogot adna a magyar állampolgárságú határon túli magyaroknak. Szlovákia, Franciaország, Olaszország és Románia is biztosít szavazati jogot a diaszpórában élő, belföldön lakóhellyel nem rendelkező állampolgárainak – mondta.
Magyarországon tavaly ősszel a Fidesz részéről elsőként Gulyás Gergely, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke vetette fel, hogy választójogot kaphatnak a határon túli magyarok. Az új alkotmány koncepciójának december elején nyilvánosságra hozott egységes szövege azt tartalmazza, hogy minden magyar állampolgárt sarkalatos törvényben meghatározott feltételek esetén megillet a választójog. December végén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke is azt mondta, személyes véleménye szerint a határon túli magyaroknak meg kell adni a szavazati jogot.
Január 1-jétől pedig már alkalmazzák az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló, nyáron elfogadott jogszabályt, amelynek értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok velük szemben. A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet.
(Forrás: MTI)
