A 2024/25-ös tanévben a közoktatás 18 százaléka működött – a szakképzést nem beleszámolva – egyházi fenntartásban, 230 ezer gyermek tanul ilyen iskolákban – számolt be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, tárca nélküli miniszter, a KDNP elnöke az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt csütörtökön.
Semjén Zsolt éves meghallgatásán kifejtette: ezen intézményekbe átlagosan négyszeres a túljelentkezés.
Kitért arra, hogy
hit- és erkölcstant 270 ezer gyermek tanul közoktatási intézményekben, az egyházi fenntartás aránya a gyermekvédelmi szakellátásban 74 százalék, a szociális alapszolgáltatásban 52 százalék.”
Beszámolt arról, hogy 2010 óta 3700 templom újult meg és 200 épült a Kárpát-medencében, 400 egyházi iskola felújítását és építését valósították meg Magyarországon, és összesen 179 ingatlanátadás történt az egyházak számára.
Kiemelte:
Magyarországon az egyházi intézmények finanszírozását a legszigorúbb egyenlőség alapján kell biztosítani, azaz az állam fillérre ugyanúgy finanszírozza a közfeladatot ellátó egyházi intézményeket, mint a hasonló feladatot ellátó önkormányzati, állami intézményeket.”
Hangsúlyozta, hogy mindenkit megillet a vallásszabadság, a jogszabályok alapján tíz ember alapíthat vallási egyesületet, amiből 261 van jelenleg Magyarországon.
Az egyházakat az állam nem elismeri, hanem bírósági eljárással nyilvántartásba veszi, ilyen egyházból 14 létezik, a következő fokozat a bejegyzett egyház, és amelyekkel az állam megállapodást köt, az bevett egyházzá válik, ebből 32 van.”
Sebián-Petrovszki László (DK) szerint tanulmányok tucatjai bizonyítják, az adófizetők forintjából premizálja a kormány az egyházi intézményeket, és nem igaz, hogy ugyanaz a támogatás jár az egyházi és önkormányzati, állami fenntartású intézményeknek. Az ingatlanátadást nem lehet másként értelmezni, mint vagyonátadásként – vélte.
Hibának nevezte, hogy az önkormányzat nem döntheti el, mire használja az adott ingatlant. Elismerte, hogy növekvő érdeklődés van az egyházi iskolák iránt, és vannak adatok arról, hogy a képzés minősége nagyon jó. Felvetette, hogy hány település van, ahol az egyetlen egyházi iskolába kell íratni a gyermekeket.
Idézte Semjén Zsolt kijelentését, miszerint egyik bűn sem elfogadható és súlyosan árt az egyháznak is. Miért nem lép a kormány semmilyen módon az egyházak öntisztulása érdekében, hogy vizsgálat legyen a „papi pedofília” ügyében? – kérdezte.
Vitányi István (Fidesz) megjegyezte: egykor „kényszerből” állami iskolába kellett járni. Kovács Zoltán (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet: mielőtt egy egyházi iskola elindul, hosszú procedúra zajlik le, az érintettek – köztük a szülők – szavaznak arról, akarják-e hogy az önkormányzati iskola helyett egyházi iskola működjön.
Kiemelte: nem állja meg a helyét, hogy kényszer hatására válna egyházi fenntartásúvá egy intézmény. Egyúttal a miniszterelnök-helyettes véleményét kérdezte a külföldön egyre inkább elszaporodó antiszemitizmus ügyében.
Szabó Szabolcs (Párbeszéd) egyetértett, hogy adófizetőként joggal várhatja el valaki, hogy azonos legyen az intézmények finanszírozása. Biztosítani kell, ha egy településen csak egy iskola van, az ne válhasson egyházivá, amit az állam ad át, mert ezzel nem érvényesül a világnézetileg semleges oktatás – mondta.
Kíváncsi volt arra, mire számíthat a magyar közösség a szlovák nyelvtörvény módosításakor?
Vejkey Imre (KDNP) a bizottság elnöke többek között azt kérdezte, hogy Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia korábbi titkára hogyan kapott állami kitüntetést.
Semjén Zsolt közölte: egy kitüntetés az életút addig lezajlott eseményeire vonatkozik és ezügyben semmilyen pedofilügy „eltussolásáról” nem tud.
Elmondta azt is, régi vita, hogy az egyházi intézmények összességében több finanszírozást kapnak-e. Ha az örökjáradékot, az egy százalékot is beszámítják, akkor ezt lehet mondani, de ezeknek semmi köze az állam általi egyenlő finanszírozás elvéhez. Az egyházaknak lehetősége van hozzátenni a finanszírozáshoz, de senki nem akadályozza meg az önkormányzatokat, hogy szintén adjanak támogatást az általuk fenntartott iskoláknak.
Az önkormányzati tulajdonú iskoláknál a fenntartás átadásáról az önkormányzatok döntenek és ha ezt a döntést meghozzák, logikus, hogy a tulajdonosi jogokat is átadják az intézményfenntartó egyháznak, addig, amíg az egyház ellátja a közfeladatot”
– jegyezte meg.
Feltette a kérdést, miért van nagyobb joga annak, aki világnézetileg semleges iskolát akar, mint annak, aki katolikus vagy református iskolát. A világnézeti semlegesség nem jelentheti ennek ideológiaszerű kizárólagos preferálását
– rögzítette.
„Az egyházi pedofília” vádjáról szólva közölte:
botrányos, tűrhetetlen és elfogadhatatlan mindenfajta pedofília.”
Felidézte, hogy elfogadták Európa legszigorúbb pedofilellenes törvényét, a minden intézményre kiterjedő átvilágítást, hogy ne lehessenek ilyen ügyek. A kormány mindent megtett, megalkották Európa legszigorúbb pedofilellenes törvényét – mondta és feltette a kérdést, az ellenzék miért nem támogatta a jogszabály elfogadását.
A felmerült gyanúkat tekintve mintegy féltucat ilyen egyházi ügy van, eközben hétszáz világi ember ül pedofília, vagy gyermekpornográfia miatt börtönben, az egyházi érintettség százada a világinak. Nincs különbség, egyházi vagy világi pedofília között, mindkettő tűrhetetlen – jelentette ki. Hozzátette:
semmi indok nincs arra, hogy az egyházi világot pellengérre állítsák, mindenkivel szemben ugyanolyan szigorral kell fellépni”
– mutatott rá.
Szomorú, hogy ismét előkerült a szlovák nyelvtörvény kérdése, aggodalomra ad okot a tervezet – közölte. A jó kapcsolatokat ki kell használni, hogy a törvény ne érintse a magyarság jogait, nem szűkíteni, hanem bővíteni kell a nyelvi jogokat.
Ennél súlyosabb az a jogfosztás ami Ukrajnában van”
– jegyezte meg.
Szólt arról is, hogy az antiszemitizmussal szemben zéró toleranciát hirdetett a kormány.
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
