Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde a budapesti gettó felszabadításának 80. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.
Dohány utcai zsinagóga, 2025. január 19.
Tisztelt Megemlékezők!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Történelmünk egyik legnagyobb tragédiájának helyszínén állunk ma. Fővárosunkon letörölhetetlen nyomokat hagyott az a kegyetlenség, aminek a budapesti „nagy gettó” utcái tanúi voltak. A gettó határait 1944 novemberében jelölték ki, kevesebb, mint két héten belül pedig már le is zárták. Hamarosan több tízezer embert zsúfoltak itt össze, akik éheztek és leírhatatlan körülmények között szenvedtek.
Az emberek tömegesen haltak meg a gettóban, naponta 80-120 ember vesztette életét, december végén pedig – a szovjet ostromgyűrű bezárulásával – még súlyosabbá vált a helyzet. A budapesti gettó végül a szovjet csapatok közeledésének hírére nyolcvan évvel ezelőtt felszabadult, a nyilas őrség eltűnt. Európa utolsó, egyben egyik legnagyobb gettója volt a budapesti. A gettó felszabadulása után megközelítőleg 3000 temetetlen holttestet találtak, amelyek többségét a Dohány utcai zsinagóga mellett, tömegsírokban temették el.
A Soá és az itt történt borzalmak óta immár eltelt nyolc évtized, de meggyilkolt honfitársaink történetei örökre velünk maradnak.
Hazánkban ma biztonságban élhetnek a zsidó közösség tagjai, Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb helye. Itt nem kell félnie annak, aki kipában sétál az utcán, az itt élő zsidóság biztonságban gyakorolhatja vallását, aki pedig ellátogat ide, a zsidó kultúra egyedülálló mindennapjaiba nyerhet betekintést.
A zsidó közösségek képviselőivel összefogva mindent megteszünk annak érdekében, hogy mindez így is maradjon. Az elmúlt évek során a Kormány többször is világossá tette: az antiszemitizmus minden formájával szemben zéró toleranciát érvényesít. Fontos kihangsúlyozni, hogy ténylegesen minden formájával szemben, hiszen az antiszemitizmus több irányból és módon megnyilvánulhat, nem csupán az úgymond „hagyományos” antiszemitizmus formájában. Az utóbbi évtized geopolitikai eseményei folytán Nyugat-Európában mindennapos problémává vált az iszlamista antiszemitizmus, valamint egyre többet találkozhatunk olyan hangokkal, amelyek gyakran támadják Izrael államot, s nem egyszer magát a létjogosultságát is megkérdőjelezik. Természetesen nincs olyan ország a világon, amellyel szemben tilos lenne kritikával élni, azonban a kritikákba bújtatott anticionizmust és antiszemitizmus eddig sem toleráltuk és ezután sem fogjuk megtűrni.
A 2023. október 7-i terrortámadás óta több figyelmet kell szentelnünk az antiszemitizmus elleni fellépésre. Mi, Magyarországon abban az előnyös helyzetben vagyunk, hogy számos intézkedést meghoztunk már évekkel ezelőtt. A teljesség igénye nélkül hadd soroljak fel ezek közül néhányat: a 2011-ben hatályba lépett Alaptörvény természetesen a nemzet szerves részének tekinti a magyarországi zsidóságot, míg a Btk. büntetni rendeli önkényuralmi jelkép használatát, a közösség elleni uszítást, bűncselekménnyé nyilvánítja a közösség tagja elleni erőszakot, valamint a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is. 2019. február 18-án a Kormány elfogadta a Nemzetközi Holokauszt Megemlékezési Szövetség keretében kidolgozott antiszemitizmus-definíció alkalmazásának előmozdításáról szóló Korm. határozatot, míg a tavalyi évben – soros EU-elnökségünk ideje alatt – megjelent az antiszemitizmus elleni magyar nemzeti stratégia is, amely a zsidó közösségek képviselőivel folytatott közös munka eredménye.
Szintén a magyar elnökség egyik legnagyobb sikere, hogy 2024. október 15-én az Európai Unió Tanácsa nyilatkozatot fogadott el a zsidó élet előmozdítása és az antiszemitizmus elleni küzdelem tekintetében, amely rámutat arra, hogy riasztóan magas az antiszemitizmus szintje az EU-ban. A tanácsi nyilatkozat elfogadását megelőzően a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga adott otthont az antiszemitizmus elleni küzdelemre és a zsidó élet támogatására irányuló uniós stratégia végrehajtásával foglalkozó munkacsoport ülésének.
Mindez annak a közös munkának az eredménye, amit hosszú évek óta folytatunk a zsidó közösségekkel együttműködve, és amely illeszkedik a Kormány által kijelölt antiszemitizmus elleni fellépésbe, amelynek három legfontosabb iránya továbbra is az oktatás, a közéleti kommunikáció és a jogi fellépés.
Tisztelt Megemlékezők!
A budapesti gettó borzalmait, az áldozatokat és azokat a bátrakat, akik igyekeztek segíteni őket sosem felejtjük el, ahogyan sosem fognak feledésbe merülni a bűnösök tettei sem. Az egykor ezen az utcákon lejátszódó terrort ma már a világ egyik legpezsgőbb, legélettelibb zsidó vallási és közösségi élete váltotta fel, a világhírű zsinagógákat pedig nap mint nap tömegek csodálják meg, a világ minden tájáról ideérkezve.
Az áldozatok és a túlélők előtt tisztelegve továbbra is dolgozzunk azért, hogy ez a jövőben se változzon meg.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
