Az erdélyi napilap szerint az eddig benyújtott több mint harmincezer honosítási igénylés azt jelzi: a határon túli magyarok jelentős hányada számára fontos, hogy a lehető legszorosabb kötelék fűzze őket az anyaországhoz. Az okok között bizonyára előkelő helyet foglalnak el a kézzelfogható előnyök is – a vízummentes amerikai beutazástól egészen addig, hogy a koronás-címeres útlevelet azért Európa-szerte is kevésbé gyanakodva és lenézően veszik kézbe a határőrök – írja a szerző.
Szerinte azonban a legkézenfekvőbb indoknak mégiscsak az tűnik, hogy az igénylők a magyar állampolgárság megszerzését a biztonságukat szavatoló tényezőnek tekintik. „Hiszen az utópisztikus ideális konstrukciókat fetisizáló, a nemzeti érzést idejétmúlt beidegződésnek tartó ellendrukkerek ideologikus vágyálmait megcáfolva, a nemzeti ellentéteket megoldani remélt Európai Unió a legkevésbé sem jelent garanciát arra, hogy a kisebbségi problémák rendeződjenek” – állapítja meg a kommentátor. Példaként említi a szlovák nyelvtörvényt vagy azokat a csángókat, akik a hatóságok retorziójától félve azt kérik: ne postán küldjék ki nekik a honosítással kapcsolatos küldeményeket.
A magyar állampolgárság azt az érzést erősíti az igénylőkben, hogy van olyan állam, amely nem az elnyomásukra, hanem a támogatásukra törekszik, emellett fontosnak érzik a nemzethez való tartozást, és annak kinyilvánítását is – olvasható a Krónika vezércikkében. Szerzője szerint tehát nem a kivándorlás szándéka vezérli az igénylőket, de nem is az a vágy, hogy szavazatukkal húsz évre bebetonozzák a Fideszt a hatalomba.
„Az ideológiák virtuális valóságában élő, a valóságot gőgösen lefitymáló balliberális bírálók fanyalgása, miszerint Magyarország már csak azért sem orvosolhatja legalább részben a trianoni traumát, mert nem ő okozta, csak azt a véleményt erősíti, hogy nem értik, vagy nem akarják érteni, hogy az állampolgárság biztosítása erősítheti az elszakított nemzetrészek biztonságérzetét és nemzeti önazonosságát” – írja a szerző. Persze a pakliban a „bebetonozás” reménye is benne lehet – fűzi hozzá, de úgy véli: pártállástól és ideológiai előítéletektől függetlenül lehetne már annyira felnőttnek és önállónak tekinteni a határon túliakat is, hogy ne nézzék őket „agyatlan szavazógépekből álló homogén masszának”.
(Forrás: MTI)
