A korábbi alkotmánnyal ellentétben, amely azt tartalmazta, hogy Magyarország felelősséget érez a határon túli magyarokért, az új alaptörvényben az a megfogalmazás szerepelhet majd, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarság sorsáért.
A kormányfő helyettese azt kérte, hogy ha a résztvevőknek az alkotmánnyal vagy az állampolgársággal kapcsolatban észrevételük, meglátásuk van, azt küldjék el. Semjén Zsolt az ülésen hangsúlyozta: az állampolgárság megadása erkölcsi kötelesség volt. Az eljárás minden zökkenő nélkül, “katarzistól kísérve” folyik, naponta nyolcszáz kérelem érkezik, a közigazgatás felülmúlta önmagát. Hozzátette: az Országgyűlés meghozta azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a honosítási okiraton egyik oldalon a nevek és település elnevezések magyarul szerepeljenek, míg a másik oldalon a kérelmező eredeti okmányának nyelvén. Az érintettek egy állampolgárságot igazoló kártyát is kapnak majd, amelyen szerepel a személyi számuk. Ez az irat teljes mértékben megegyezik a Magyarországon élőkével – hangsúlyozta, megismételve: nincs A és B kategóriájú állampolgár.
Semjén Zsolt kitért arra, hogy az erkölcsi kötelességen túl azért is tartották fontosnak az állampolgárság megadását, mert a határon túli magyarság asszimilációja felgyorsult. Ennek részint demográfiai, részint asszimilációs okai vannak, hozzátéve: az asszimiláció megállítása és megfordítása csak nagyon erős impulzuson keresztül lehetséges, ez pedig az állampolgárság megadása, hogy a magyarság összetartozását közjogi értelemben is biztosítani tudják. A kormánypárti politikus szerint az előzetes vádak ellenére ilyen kiegyensúlyozott viszony a szomszédos országokkal még nem volt. Megerősítette, hogy Magyarország egyetlen ország számára sem ad ki információt az állampolgárság tekintetében.
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese az állampolgárság megadása mellett felidézte az elmúlt időszak kormányzati intézkedéseit, így többek között a nemzeti összetartozásról szóló törvényt, az Országgyűlés ilyen nevű bizottságának megalakítását, a Magyar Állandó Értekezlet újbóli összehívását, és a határon túli támogatásokat átlátható, egységes rendszerbe összefogó Bethlen Gábor Alap létrejöttét.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma 2004. szeptember 10-én alakult meg a különböző kárpát-medencei országok országos vagy tartományi, megyei szinten megválasztott képviselőinek és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyar képviselők egyeztető fórumaként. Az Országgyűlés minden frakciója három képviselőt, a külügyi és határon túli magyarok bizottsága három, az Európai Parlament frakciónként egy-egy képviselőt delegált a fórumba. Az Országgyűlés 2008. márciusában határozatot fogadott el, amelynek alapján a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) az Országgyűlés saját állandó intézményévé vált, hogy parlamenti ciklusokon átívelően működhessen.
(Forrás: MTI)
