Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében fontosnak nevezte, hogy hitet és erőt merítsünk őseink példájából, levonjuk a történelmünkben rejlő tanulságokat. Ma is legfőbb feladatunk a nemzet megmaradásának szolgálata és az ehhez szükséges társadalmi átalakulás, országépítés. A nemzet emlékezetében együtt van Széchenyi, Kossuth és Deák, pedig pontosan tudjuk, hogy milyen éles viták voltak közöttük, de a magyar ügy szolgálatában egységesek voltak – emlékeztetett a miniszterelnök-helyettes.
Létezhet számtalan véleménykülönbség, lehetnek személyes ütközéseink, különböző felfogásaink, de a nemzet szolgálatában, a nemzet iránti hűségben nem lehet különbség köztünk – jelentette ki Semjén Zsolt. Ünnepi beszédében kifejtette, hogy csak akkor van megmaradás, ha a nemzetépítés, az országépítés gondolata a közösségépítéssel együtt jár. „Csak akkor van megmaradás, ha Magyarországon és Erdélyországban is építjük a magyar közösséget, (…) mindazt, amit a magyar élet jelent”.
Utalt az állampolgársági eskütételek megkezdésére, amely révén szerinte megnyílt a lehetősége annak, hogy nemzettársakból polgártársak lehessünk. Úgy vélte, meg kell harcolunk minden magyarért, éljen bárhol a világon, akár Csángóföldön, akár Kárpátalján, Dél-Amerikában vagy Ausztráliában.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, román kulturális miniszter kifejtette: az erdélyi magyarság számára a következő esztendők az önrendelkezésről, a régiókról, az autonómiáról szólnak, a magyarságnak ma ugyanúgy össze kell fognia, mint az 1848-as forradalom és szabadságharc idején. Felhívta a figyelmet: ma már természetes, hogy Székelyföldön szabadon lehet ünnepelni március 15-ét, de huszonegy évvel ezelőtt ez egyáltalán nem volt természetes. Szerinte a magyarságnak folytatnia kell harcát az autonómiáért, mégpedig nem valaki ellen, hanem saját jövője érdekében. Nem a vesztesek, hanem a győztesek útját akarjuk választani, hogy mi magunk mondhassuk meg, milyen legyen a jövő – mondta az RMDSZ elnöke. Ma is minden magyar emberre szükség van, ahogy 1848 összefogta a Kárpát-medencei magyarságot, közös céljaink ma is összefogják az erdélyi magyarokat.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a márciusi ifjak forradalmi kiáltványának 12. pontját idézte, amely uniót hirdetett Erdéllyel. Négy évvel ezelőtt az európai parlamenti választások alkalmával, Erdély európai uniós csatlakozása nyomán a magyarság ismét zászlajára tűzte az uniót Erdéllyel. Igazi XXI. századi megoldásként, a határok fölötti nemzetegyesítés politikájának megfelelően megvalósulóban van a magyar unió az Európai Unióban.
A Magyarországon bekövetkezett nemzeti fordulatot az idén nemzetpolitikai változások követik az egész Kárpát-medencében, Trianon gyógyítása elkezdődött a szétszakított és több nemzedékre megnyomorított magyarság életében, hozzáfűzve, hogy a 2004-es rossz emlékű magyarországi népszavazás jóvátétele is megtörtént a magyar állampolgárság kiterjesztése révén. Sokszor szégyellnünk kellett saját urainkat és árulóinkat… nem volt jó magyarnak lenni a Károlyiak, a Kun Bélák, a Szálasiak, a Rákosi Mátyások, a Kádárok, a Gyurcsányok, valamint saját erdélyi nemzetrontóink gyászkorszakaiban – hangoztatta Tőkés. De most, a nemzeti rendszerváltozás és együttműködés ígéretes korszakában éppen azért próbálunk erőt meríteni történelmünk világló példáiból, hogy végre lemossuk a gyalázatot, és újból tiszta öntudattal lehessen vállalni a magyar önazonosságot.
(Forrás: MTI)
