Nagy Gábor Tamás (Fidesz-KDNP) I. kerületi polgármester köszöntőjében kiemelte: történelmi ez az ünnep a csángó magyarok szempontjából. A honosítással a csángó magyarok évszázados kirekesztettsége szűnik meg, és magyarsághoz tartozásuk megkérdőjelezhetetlenné válik – mondta. Azok, akik a magyar állampolgárság mellett döntöttek, egyértelműen bizonyítják a bennünket körülvevő többségi nemzetek beolvasztási kísérleteinek kudarcát. Az állampolgárság felvétele nemcsak a múltnak és múltról szól, a nemzetet nemcsak a közös múlt, hanem ugyanannyira a közös jövő is összetartja – hangsúlyozta.
A polgármester – aki szemmel láthatóan meghatódva szólt a csángó magyarokhoz – úgy fogalmazott: lehet, hogy némely dologban különbözőek vagyunk, másként gondolkodunk a világról (…), egyvalami mégis közös bennünk, a magyarságunk, a nyelvünk és a hitünk, és ez mindennél erősebb kötelék. Ezt az egyszerű érzést, a magyarságunk megélésének érzését évtizedeken keresztül el akarta venni tőlünk egy nemzetellenes hatalom – mondta. A határokon túl élő magyarokat folyamatos megaláztatás, hátrányos megkülönböztetés érte és éri sajnos mind a mai napig, így nem volt joguk, hogy anyanyelvükön tanuljanak, misézzenek, és még ezen túlmenően a moldvai csángók évszázadokon át éltek számkivetettként.
A csángók egy része azonban minden történelmi törvényszerűséget meghazudtolva megtartotta magyarságát, őrizte kultúráját, táncait, zenéjét, ősi, ízes dialektusát, és őrizték álmaikat, mert álmodni mindenki anyanyelvén álmodik – emelte ki. „Köszönjük az ezeréves ősi imádságokat, a csodálatos népdalokat” – tette hozzá. Önök és őseik tisztességgel helytálltak, teljesítették történelmi feladatukat, védték, ápolták és ápolják a magyar kultúrát, nemzeti kincsünk részét. Akkor is, amikor ehhez semmilyen, még erkölcsi támogatták sem kaptak, akkor is, amikor az anyaország egy gyászos emlékű népszavazással megtagadta a határon túli magyarokat – fogalmazott Nagy Gábor Tamás.
A kormánypárti politikus azt kérte közös vállalkozásként, „tegyük a XXI. századot a magyarok évszázadává”. Az első lépést a kettős állampolgárságról szóló törvény megalkotásával az Országgyűlés megtette, a második lépést megtették, akik éltek ezzel a lehetőséggel, a harmadik lépést innentől már közösen tesszük meg.
A közel száz csángó magyar eskütétele után csángó kulturális fesztivált rendeztek a Kapisztrán téren a nemzeti összetartozás jegyében. A rendezvényt Potápi Árpád (Fidesz), az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke nyitotta meg, aki kiemelte: amire olyan nagyon sokáig, gyakorlatilag 21 évet kellett várni, az ezen a hétvégén megvalósulhatott. A kormánypárti politikus szavait a téren taps fogadta, amikor azt mondta, üdvözli a csángó magyarokat a magyar nemzet tagjai között, ahová mindig is tartoztak. Most már hivatalosan is magyar állampolgárok – fogalmazott, és arra kérte őket, legyenek büszkék állampolgárságukra, magyarságukra, és ösztönözzék, hogy minél több moldvai csángó magyar éljen e történelmi lehetőséggel.
A fesztiválon fellépett mások mellett Petrás Mária csángó magyar énekes, a Somos Együttes, Szilágyi Angéla énekes, az Egyházaskozári Csángómagyar Hagyományőrző Együttes, Mokánu Róza énekes, Iancu Laura költő. A moldvai csángókkal – e keleti Kárpátokon túl élő népcsoporttal – külön foglalkozik az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény. Eszerint nekik nem kell bizonyítaniuk, hogy felmenőik Magyarország területén éltek, ők valószínűsíthetik magyar származásukat. Ez az igénylőnek vagy felmenőinek a családneve vagy születési helye alapján történik, de elősegíthetik más okmányok is, például magyariskola-látogatási igazolás, de mellékelniük kell egy magyar nyelven írt önéletrajzot is.
Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) ügyvivője március elején a Krónika című erdélyi napilapnak azt mondta, hogy havonta mintegy ötven csángóföldi lakos készítteti el a magyar állampolgárság igényléséhez szükséges dokumentációt. Az ügyvivő ezzel cáfolta azokat a sajtóhíreket, miszerint a román katolikus papok akadályoznák a csángókat a dokumentáció összeállításában. A csángók közül a magyar honpolgárságot kérvényezők többsége olyan személy, aki Magyarországon vállalt munkát – közölte.
A nemzetpolitikai államtitkárság hétvégi tájékoztatása szerint az állampolgársági kérelmek száma az eljárás első tíz hetében meghaladta a 41 ezret. A nemzeti ünnephez kapcsolódva több magyarországi és külhoni helyszínen kezdődtek meg az eskütételek.
(Forrás: MTI)
