Nyelvi jogi szempontból mindenképpen hiányosnak tekinthetők a nemzetközi jog vonatkozó dokumentumai – mondta el előadásában Andrássy György, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi tanára. Véleménye szerint gond van azok értelmezhetőségével kapcsolatban is. Az egyetemi oktató úgy látja, hogy konkrét nyelvi jogi meghatározások nincsenek a nagy nemzetközi emberi jogi nyilatkozatokban, amit indokolatlan hiányosságnak nevezett.
A többi alapjoghoz hasonlóan el kellene ismerni a nyelvszabadság jogát, mivel ennek kapcsán rengeteg konfliktus látható a világban és ez mindenképpen irányadó lehetne – tette hozzá. Andrássy szerint nem szabad arról sem elfelejtkezni, hogy rengeteg országnak van hivatalos nyelve, amelyeken az alapvető jogok meg vannak fogalmazva, csak annak használata nem szerepel az alaptörvényekben.
Mi van a többséggel?
Az egyetemi oktató arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzetközi emberi jogi passzusok között csupán az található meg, hogy a kisebbségeket megilleti a saját nyelvhasználat joga, de kérdésként megfogalmazta azt is, hogy mi van a többségi nyelvvel. „Szép, hogy elismerjük a kisebbség jogait, de miért nem lehet elismerni az összes emberi nyelvi szabadságot?” Az egyik döntő kérdés, hogy hány hivatalos nyelvről beszélhetünk egy állam esetében – hangsúlyozta Andrássy. A szakértő szerint a hivatalos nyelv használatából kötelezettségek és jogok erednek, de akik nincsenek ennek birtokában az adott államon belül, azok mindenképpen diszkrimináció alá esnek.
Andrássy abszurdnak nevezte azt az elképzelést, hogy ezen diszkrimináció miatt a világ összes nyelvét hivatalossá kellene tenni, és azt is, hogy ezt az intézményt ki kellene vezetni az államok életéből. Véleménye szerint ésszerű megkülönböztetésre van szükség ebben a kérdésben, a turistáknak és az országban élő kevés számú külföldinek nem kell megadni a hivatalos nyelvi státuszt. Azoknak van joguk a hivatalos nyelviség elérésére, amely közösségek évszázadok óta beszélik ugyanazt a nyelvet, ugyanabban a régióban – mutatott rá Andrássy.
Finnországban működik a kétnyelvűség
Az egyetemi oktató párhuzamot vont Finnország és Szlovákia között, abban a tekintetben, hogy mindkét államban viszonylag nagyszámú kisebbség él és évszázadokig állt más ország fennhatósága alatt. Finnországban két hivatalos nyelv (svéd, finn) van és a közigazgatás is ehhez idomul – tette hozzá. Szlovákiában azonban egy államnyelv van, és a kisebbség az északi állammal szemben nem élvez nyelvi jogokat – mutatott rá a szakértő. Andrássy szerint legalább regionálisan hivatalos nyelvvé kellene válnia a magyarnak Szlovákiában, és úgy látja, jó érvek alapján a magyar külpolitika képes lenne előrelépésre ebben a kérdésben.
(Forrás: MNO)
