Az újság leszögezi: most a koalíciós politikusokon a sor, hogy korábbi ígéreteikhez híven ezt is elfogadják – az államnyelvtörvényben azért ragaszkodtak a szankciókhoz, mert ezek nélkül többségük szerint fogatlanná és értelmetlenné vált volna a jogszabály.
„A tervezet alapján bírságot kaphatnak a hivatalok, ha nem kommunikálnak a kisebbségi lakossal annak anyanyelvén, és bírságra számíthatnának azok a jogi és természetes vállalkozó személyek is, akik az élet, az egészség, a vagyon, valamint a biztonság veszélyeztetettségére felhívó figyelmeztetést nem helyezik el a kisebbség nyelvén is” – írja a lap. Hozzáteszi: ez azokra a településekre érvényes, amelyekben egy adott kisebbség aránya eléri a törvényben meghatározott nyelvhasználati küszöböt. Jelenleg ez 20 százalék, a múlt pénteken tárcaközi véleményezésre küldött tervezet viszont 15 százalékra csökkentené.
Az Új Szó birtokába jutott, a tervezethez készült kormányzati kimutatás szerint 656 olyan település van Szlovákiában, ahol több mint 20 százalékot alkot egy kisebbség. Ezek közül 512-ben a magyarok lépik túl ezt az arányt. Ha 15 százalékra csökkenne a küszöb – ezzel számol a tervezet -, 834 községben lehetne a hivatalokban az érintett kisebbség nyelvét használni, közülük 530-ban a magyart. Ha 10 százalékos lenne a küszöb, 995-re nőne az előbbi szám, a magyar nyelvhasználat viszont csupán nyolccal több településen lenne lehetséges.
A kimutatás szerint a küszöb csökkentése elsősorban a roma, a ruszin és az ukrán, valamint arányaiban a német kisebbségnek jönne jól. A tervezet március elején kerül a kormány elé, ha a kabinet elfogadja, a parlament még ugyanabban a hónapban tárgyalhat róla.
(Forrás: MTI)
