Csete Örs, a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány igazgatója az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt kedden elmondta: ebből az összegből mintegy 14 ezer diák utazhat majd. Mint kiemelte: úgy tervezik, hogy már az idén is jöhessenek határon túli magyar diákok is anyaországi kirándulásokra.
A programban nagyobb hangsúlyt kapnak a valódi diákkapcsolatokat generáló szakmai együttműködések, tanintézmények közös cselekvései – mondta, s példaként említette egy székely kapu kifaragását vagy egy szórványtelepülésen a sírok rendbe tételét. Hozzátette: a programot a gimnáziumok felé is szeretnék nyitni, korábban ugyanis szakiskolák utazásait támogatták. Előző évben e célra 210 millió forint állt rendelkezésre, amiből csaknem 6000 diák és 600 pedagógus utazhatott határon túli magyar területekre – jegyezte meg. Csete Örs jelezte: két tételt kívánnak a támogatási keretből finanszírozni, az utazási és a szállásköltséget, mert ez teszi ki a költségk mintegy 82 százalékát.
Potápi Árpád János, a bizottság fideszes elnöke elismerte, hogy az ötszázmillió forint nem sok, s – mint mondta – lehet, hogy az ötszöröse se lenne az, de az a tény, hogy ez a tétel külön soron szerepel a költségvetésben, már nagy előrelépés, s az idei keret duplája az eddigi összegnek. A kormánypárti politikus reményének adott hangot, hogy ezt az összeget az elkövetkező években növelni tudják majd.
Stágel Bence (KDNP) arra volt kíváncsi, hogy milyen a szórványterületekre szóló speciális programban gondolkodnak. Szávay István (Jobbik) pedig azt kérdezte, hogy a csángó diákokat hogyan lehetne a programba bevonni. Csete Örs válaszában egy szórványtábor megszervezésének lehetőségét vetette fel Magyarországon, ahol a világ minden pontjáról összegyűlhetnének a szórványban élők. Erre kellene, hogy legyenek források – jegyezte meg.
Az igazgató az elmúlt évekről szóló beszámolójában kiemelte: 2008-ig feladataikat az jellemezte, hogy a szomszédos országokba közvetítettek nagy összegű, a magyar nyelvű oktatást fejlesztő támogatásokat. Így 2440 új kollégiumi férőhelyet alakítottak ki, 575 féle tankönyvet fejlesztettek, 35 ezer ember átképzését támogatták. Támogatást csak nyilvános pályázati úton nyújtottak, átlagosan évi 600 millió forintot.
2009-től támogatási irányt váltottak és a magyar-magyar kapcsolatépítés, a nemzeti összetartozás elősegítését tűzték zászlóra. Egyetlen országos programon, a Határtalanul! projekt előkészítésén és kidolgozásán tevékenykedtek, amelyet a következő évben pályázati úton „élesben” is kipróbáltak. Kitért arra, hogy 2009-ben projekt-előkészítő kutatást végeztek a magyar-magyar diákkapcsolatok és mobilitás területén. A 18-23 éves szakközépiskolások körében 2640 diák megkérdezésével végzett felmérés eredményei szerint 72 százalékuk nem járt még Erdélyben, 57 százalékuk nem járt még a Felvidéken, és 90 százalékuk sem Kárpátalján, sem a Délvidéken nem volt még.
A Rákóczi Szövetség levélben keresi meg minden, magyar iskolát látogató gyermek szülőjét, hogy a közelgő szlovákiai népszámláláson vállalják magyarságukat – ezt Halzl József, a szervezet elnöke a bizottság ülésén mondta kérdésre válaszolva. Az 1989-ben alakult szervezet vezetője úgy fogalmazott: a népszámlálás a kisebbségeknek járó támogatások, a nyelvhasználat mellett lélektani szempontból is nagyon fontos. Ezért mindent meg kell tenni, amit lehet május 21-ig – tette hozzá. A cél érdekében további kezdeményezéseik között említette, hogy a felvidéki Diákhálózat nevű szervezeten keresztül megpróbálják a felsőoktatásban tanuló magyar fiatalokat is megszólítani, s játékot is indítanak önkormányzatok, települések számára. A legjobban szereplők jutalomban részesülnek majd – jelezte. Programjaik közül szólt még a hat éve zajló, magyar iskolákba való beiratkozás segítő támogatásokról. Ennek keretében a Felvidéken évente 2200-2300 gyermeknek biztosítanak ösztöndíjat. Megjegyezte: az óvodáztatási támogatás kiterjesztésével megindulhat a kampány a magyar óvodai beíratás érdekében is. Hangsúlyozta: kezdeményezéseik döntő részben a fiatalokra koncentrálnak, mert a magyarság megmaradásának ügye attól függ, hogy őseik identitását a fiatalok is vállalják. Az ülésen kormánypárti és jobbikos politikusok egyaránt köszönetet mondtak a szövetség elnökének elkötelezettségéért, s azt kérdezték, hogyan segíthetnék a szervezet munkáját. Halzl József válaszában többek között arról szólt, hogy szeretnének minél több ifjúsági szervezetet létrehozni és a kapcsolatépítésüket segíteni.
(MTI)
