– Honnan indult a pályafutása, és milyen út vezette Kalocsára?
– A nagykőrösi Arany János Gimnázium matematika-fizika tagozatáról indultam. Az itt szerzett tudást nagyon jól kamatoztathattam a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. Ezután családi okok vezettek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, ahol a megyei egészségügyért tevékenykedtem több szinten is. Emellett tanultam, és újabb diplomákat szereztem, miközben talán legfontosabb feladataim egyikén, a Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő teljes rekonstrukcióján és struktúraváltásán dolgoztam főigazgatóként, mely ugyancsak válság-menedzseléssel kezdődött. 2009-től idén március végéig a Szabolcs-Szatmár-Beregi Megyei Egészségügyi Holding Non-profit Zrt. stratégiai főigazgatója voltam. Azt gondolom, hogy ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy megkaptam a bizalmat a kalocsai kórház vezetésére és válság-menedzselésére.
– Miképpen tervezi az említett válság-menedzselést megvalósítani ebben az intézményben?
– Sajnos elég nehéz a kórházunk helyzete, nemcsak gazdasági szempontból, de kétségkívül az a legaggasztóbb! Azonban optimista vagyok ez ügyben, hiszen azt tapasztalom, hogy az önkormányzat teljes mellszélességgel támogatja a kórház érdekeit. A kialakult helyzet felszámolásához azonban rengeteg feladatot kell még elvégeznünk, melyek igen sokrétűek.
– Milyen lépések szükségesek?
– A kezdeti lépések már megtörténtek, hiszen Rabi Pálné önkormányzati biztos már kiadta azt az intézkedési tervet, amely egy megalapozó átvilágítás tapasztalatain nyugszik. Mint említettem, a feladat több szintű, hiszen az előttünk álló szakmai nehézségek talán még fel is érnek a gazdasági viszontagságokkal. Gondolok itt például az orvosok létszámára, illetve az életkorukra, mely mindenképpen azt követeli tőlünk, hogy keressünk fiatal rezidenseket, kollegákat, akiknek ezt az intézményt vonzóvá kell tennünk.
Ugyancsak az egy éven belül megoldandó intézkedések közé tartozik az ellátás folyamatainak betegbarátibb újjászervezése, hogy a betegek minél gyorsabban és kevesebb várakozással jussanak ellátáshoz. Arra kell törekednünk, hogy növeljük a betegek kórházba vetett bizalmát. Ehhez nyitni szeretnénk a kórházban, amelynek közéleti szerepet is be kell töltenie. Jelenleg ugyanis ez a város legfontosabb intézménye. A benne dolgozóknak így kell a szemléletét formálni! Remélhetőleg mindeme törekvéssel sikerül elérnünk azt, hogy javuljon a kórház imázsa.
– Ezek lennének az azonnali intézkedések. Milyen hosszú távú tervei vannak vezetőként?
– A kitörési pontokat távlati fejlesztési tervek elkészítésével kell feltárnunk. Ami nem kérdés, hogy az önkormányzati biztos által kidolgozott, illetve az átvilágítás kapcsán született intézkedési tervet is végre kell hajtani. Az aktuális egészségpolitikai fejlesztési elképzeléseknek ugyancsak meg kell felelni, hogy az intézmény megtarthassa aktív kórházi státuszát. Ezek szerencsére egybevágnak azon tervekkel, melyeket mi kitörési pontként megfogalmaztunk.
– Konkrétan melyek ezek a kitörési pontok?
– Egyrészt helyre kell állítani a gyermekgyógyászati ellátást. Az biztos, hogy nem lesz könnyű, viszont egyáltalán nem reménytelen! Mivel ez rendkívül sürgős feladatunk, mielőbb igyekszünk a problémát megoldani. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez most is működik, hiszen folyamatos gyermekorvosi ügyelet van, azonban a gyermekosztály, mint szervezeti egység nem működik, holott ott van egy gyönyörű osztály, ami minden feltételrendszerrel rendelkezik.
A másik fontos dolog, amivel a Kalocsai Kistérség lakosságát szeretnénk szolgálni, az egy éjjel-nappal működő sürgősségi osztály. Ez az új szabályozás szerint egyben szakmai követelmény is. Pályázni fogunk az ehhez szükséges forrásokra, hiszen tarthatatlan, hogy jelenleg Baján jutnak sürgősségi ellátáshoz a betegeink.
A harmadik tényező, ami egyben javít a gazdasági helyzetünkön, a struktúránkon és fontos szolgáltatásokat nyújt, az a rehabilitációs szolgáltatás. Nem az általános krónikus ellátásról beszélek, hanem arról a rehabilitációról, amelynek kiváló feltételrendszere kell, hogy legyen, és amely szolgálja az összes betegségtípusban szenvedő betegünket, akik megfordulnak a kórházban.
– Milyen elvárásokat támaszt a kórház „betegbarát” működésével szemben?
– Például a betegek várakozási idejének csökkentését, vagy azt, hogy a reggeli tumultust, amit a laboratóriumi vizsgáló előtt láttak, megszűntessük. Némileg már javult a helyzet, de még mindig van mit tenni. Többek között erre gondoltam, amikor azt mondtam, hogy a betegellátás útját a lehető legrövidebbé, és legegyszerűbbé kell tenni.
– Egy kicsit elrugaszkodva a szigorúan vett szakmai témáktól, hogyan fogalmazná meg a vezető hitvallását?
– Betegközpontú és dolgozóbarát kórházat szeretnék létrehozni és irányítani. Ez a legfontosabb! A másik, az a társadalmi felelősségen alapuló tevékenykedés, vagyis, hogy minden egyes munkatárs feladata és felelőssége pontosan körvonalazott, világos és tiszta legyen! Egyszóval mindenki feleljen a maga munkájáért! Azt gondolom, hogy ez itt nem lesz probléma, hiszen a munkatársak nagyon szeretik a kórházat, és jó kollektíva alakult itt ki, de talán nem egészen tudatos ez a cselekvés. Szeretném, ha ezt sikerülne tudatosítani bennük. Ma ugyanis nem lehet hagyományos módszerekkel vezetni egy kórházat. Nagyvállalati módszereket kell alkalmazni a menedzsmentben. Ez talán riasztóan hathat, de nincs mit tenni, hiszen gondoljunk csak bele, hogy a gyógyításon kívül – a szállítmányozástól a gyógyszertár üzemeltetésén át a takarításig és a parkgondozásig – mennyi egység működik a kórház égisze alatt! Ehhez rövid, világos és egyértelmű vezetői utasításokat kell kiadni, használni az eredményeket produkáló, és a szakmai színvonalat garantáló minőségügyi rendszert, valamint controllingot alkalmazó menedzsment-módszereket, amellyel minden forint útját követni lehet. Sokszor csak e módszerek hiányának tudható be, hogy elgurulnak a forintok.
Emellett fontos kialakítani azt a törzskari funkciót is, mely a bürokráciát a legrövidebbé teszi, és a visszacsatolásra is lehetőséget biztosít.
Ugyancsak a hitvallásom része, hogy csak egyszer szeretem elmagyarázni és kérni a dolgokat, másodszorra már csak kérdésre teszem mindezt. Mindig készséggel állok a kollégák rendelkezésére, de szeretem, ha ők is tisztán és világosan, valamint az elvárt szakmaisággal igyekeznek tenni a dolgukat.
(Forrás: Kalohírek)
