Aki nem Magyarországon él, az a sajtóhírek alapján azt gondolhatja, hogy az országban ostromállapot van a médiában, megbénított sajtó, bíróság elé citált újságírók és elhallgattatott kritika – írta Mádl a médiatörvénnyel kapcsolatos bírálatokat felidézve. Ezzel szemben a magyar sajtó teljesen szabadon alkot ítéletet, és harcias vitákat jelentet meg. Más európai országok médiatörvényei hasonló korlátozásokat tartalmaznak, mint azok, amelyek Magyarország esetében támadások kereszttüzébe kerültek. Emellett a kormány számításba vette az európai uniós hatóságok módosítási javaslatait – írta. „A sajtószabadság kérdésében kibontakozott hisztéria ezzel a jelek szerint a tények fényében alaptalannak tűnik fel” – fogalmazott Mádl Ferenc.
Ami valóban aggodalmat okoz – áll a cikkben -, az az, hogy Magyarország 2002 után elvesztette korábbi vezető gazdasági szerepét a régióban és a pénzügyi válságban válságos helyzetbe került. Az Orbán Viktor vezette jobbközép szövetség azért ért el kétharmados többséget a parlamentben, mert a választók „ezért a szokatlanul súlyos hibáért szokatlanul keményen megbüntették” a két perióduson át kormányzó baloldalt. Az Orbán-kormány intézkedéseit áttekintve kiemelte a válságadókat és a nyugdíjrendszer átalakítását. „Jogos a megfontolás – írta ezzel kapcsolatban -, hogy az ellenséges hangulatnak, amellyel az Orbán-kormány Európában szembesül, a nagybefektetők érdekeit keresztező intézkedésekben kell keresni az okát.”
„Lehetőség és kötelesség”
A kétharmados többség különleges felelősséget jelent az Orbán-kormány számára, és egy új alkotmány kidolgozásának a „lehetőségét és kötelességét” hozta magával. Hozzátette: egy új alaptörvény elfogadása a Fidesz politikai programjában is szerepelt, a pártnak most teljesítenie kell a választóktól kapott felhatalmazást. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a politikai, gazdasági és társadalmi fejleményekből eredő szabályozási igényeket sem – tette hozzá.
A jelenlegi alkotmány alapvonalait tekintve megfelelt a parlamentáris demokrácia és a piacgazdaság követelményeinek, és biztosította az állam működőképességét. Sok szempontból azonban nem kínált alapvetést, így a stratégiailag fontos állami vállalatok köztulajdonban tartásához, az állam túlzott eladósodásának megakadályozásához, és éppígy kevés eszköze volt arra is, hogy „lemondásra kényszerítsen egy hazugságai miatt a lakosság támogatását elveszítő kormányt”. Történelmi szempontból a jelenlegi alkotmány egy diktatúra teremtménye, Magyarországnak eddig nem volt demokratikus körülmények között elfogadott alkotmánya – szögezte le.
Megérett az idő
Áttekintve az alkotmánytervezetet, a bevezetőről szólva Mádl kiemeli, hogy abban az ezeréves államiság legfontosabb értékei jelennek meg. A főrészről írva úgy vélekedik: a kétharmados törvényhozási körbe utalt kérdések nagy száma a szerzőknek arra a törekvésére enged következtetni, hogy ne terheljék meg túlzottan az alkotmányról folyó vitát pártpolitikai elemekkel, és hogy a szöveg lehetővé tegye a későbbiekre nézve az egyes vitás kérdésekben a pártok közötti összefogást. A jelenlegi alkotmányozás különlegessége, hogy politikailag és gazdaságilag feszültségtől terhes időszakban megy végbe, ezért nem lehet pusztán elvont jellegű, és nem korlátozódhat az általános értékek rögzítésére. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai gyakorlatias gondolkodásmódot követelnek meg, ez indokolja például az államadósság felső határának szerepeltetését – írta. Kiemelte azt is, hogy a család védelme különleges szerepet kap az alkotmánytervezetben. Ennek az európai keresztény-humanisztikus értékrend mellett a Magyarországot elérő demográfiai válság a magyarázata – írta.
„Már régen megérett az idő arra, hogy a magyar demokrácia megalkossa saját alkotmányát. Elismerhetjük, hogy kényszer nem áll fenn, de azt már jóval kevésbé lehet állítani, hogy egy új alkotmány létrehozása történelmileg nem szükségszerű” – áll a cikkben. A szöveg hatályba lépése után lehet majd lemérni, milyen elengedhetetlen szerepe lesz az új és az újrafogalmazott részeknek Magyarország általános és alkotmányjogi megújulásában és az európai örökség értékrendjének érvényre juttatásában – írta Mádl Ferenc.
(Forrás: MTI)
