A kutatási összefoglaló megállapítja: a választók véleményét, a nemzeti önazonosság szimbolikáját érdemben nem befolyásolták azok az évtizedes politikai viták, amelyek a Szent Korona körül folytak a rendszerváltást követően, majd új erőre kaptak az alkotmány körüli aktuális politikai küzdelemben.
A Századvég 2011. március végén készült, ezerfős országos adatfelvételének tanúsága szerint a megkérdezettek közel 55 százaléka spontán, úgynevezett nem irányított, nyitott kérdésre a Szent Koronát azonosította a Magyarországot leginkább kifejező szimbólumként. Második helyen a nemzeti lobogó áll a megkérdezettek 17,1 százaléka szerint. Megjelenik még a magyar címer (8,3 százalék), a Parlament épülete (5,4 százalék), de szerepel például a Rubik-kocka (2,4 százalék) is a válaszok között.
A közlemény szerint a többségi véleményt mélyebben elemezve látható, hogy a Szent Korona körüli viták azért nem voltak teljesen hatástalanok. A magukat baloldalinak vallók körében ugyanis a korona csak 37 százalékos értéket kap, ennek ellenére így is a legnépszerűbb szimbólum. A lobogó ebben a körben 27,2 százalékon áll. A centrum szavazók és a magukat jobboldaliként azonosítók körében azonban már vitathatatlan a Szent Korona elsőbbsége (53,6 és 61,9 százalék).
A Magyarországot megjelenítő ismert személyiségek listája sem bizonyult túl hosszúnak. Itt az első helyen Széchenyi István áll (29 százalék), a második Kossuth Lajos (17 százalék), őt követi Petőfi Sándor (13 százalék). A magyar nemzeti önazonosságban, a vonatkoztatásra alkalmas személyiségek körében láthatóan a ’48-asok dominálnak. Szerepel még a listán Mátyás király (8 százalék), Orbán Viktor (6 százalék) és Kádár János is (4 százalék). Orbán Viktor az egyetlen kortárs politikai személyiség, aki megjelent a nyitott kérdésre adott, spontán válaszokban – áll a Századvég összefoglalójában.
(Forrás: MNO)
