A kormányfő kereszténydemokrata helyettese leszögezte: az első pillanattól kezdve világossá tették, hogy mindenkinek annyi állampolgársága lehessen ahány valós identitása van. Ha a magyar kormány nem tekinti a magyar államra veszélyesnek, hogy egy szlovák, vagy román nemzetiségű felvegye a szlovák, vagy román állampolgárságot, akkor elvárjuk, hogy ugyanígy ne tekintsék annak Szlovákiában, vagy Romániában, ha erdélyi vagy felvidéki magyarok felveszik a magyar állampolgárságot. Nincs kettős mérce, amit másoknak szabad, nekünk is szabad – jelentette ki a kormánypárti politikus, aki ismét megerősítette: Magyarország senkinek nem szolgáltat adatot ki az állampolgárságról.
Semjén Zsolt előadásában szólt arról is, hogy a határon túli magyarság megmaradása szempontjából kulcsfontosságú az etnikai magyar pártok megmaradása és támogatása. „Mi az etnikai alapú magyar pártokat tudjuk támogatni, a vegyes pártok óhatatlanul csúszást jelentenek az asszimiláció felé” hangsúlyozta, hozzátéve, ha a magyarság ezt feladná, és ideológiai alapon integrálódna, elveszítené a tényleges érdekérvényesítés lehetőségét.
A KDNP elnöke kifejtette: az asszimiláció és az elvándorlás nagyon felgyorsult, a demográfiai mutatók nem csak az anyaországban, hanem a határon túli magyarság esetében is nagyon rosszak. Óriási erőfeszítésre van szükség, hogy a Felvidéken a magyarság félmilliós számát tartani tudjuk..
Kitért arra is, hogy a brüsszeli székelyföldi iroda megnyitása az unió gyakorlatában nem számít újdonságnak. Szerinte a körülötte kialakult viharnak román belpolitikai okai vannak. Az ottani szocialisták és liberálisok megpróbálják kierőszakolni az idő előtti választások kiírását, s ennek érdekében, a jelenlegi koalíciót szétfeszítendő igyekeznek magyarellenes hangulatot szítani. Ez nem az irodáról, vagy a magyar-román viszonyról szól – emelte ki. Szavait taps fogadta, amikor hozzátette: Magyarország világossá tette, soha többet nem rendeli alá nemzeti érdekeit más ország belpolitikai hullámverésének.
Megjegyezte: botrány, hogy egy uniós országban, Szlovákiában hatályban lehetnek – még ha nem is alkalmazzák – olyan szabályok, mint a Benes-dekrétumok. Ismét megerősítette, Magyarország kész a párbeszédre, de emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeinket nem rendeljük alá a szlovák belpolitikai hullámverésnek sem.
Semjén Zsolt azt mondta, hogy az autonómia-törekvéseink mind olyanok, amelyek léteznek az unióban, semmi olyat nem kérünk, amire nincs példa. A szórvány számára kulturális, a tömbmagyarság számára területi autonómiát kérünk, mert ez a garanciája a magyar megmaradásnak – mondta. Mint célt ezt nem lehet feladni, ha ezt tesszük, akkor a saját megmaradásunk az egyik legfontosabb biztosítékáról mondunk le – emelte ki.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a trianoni béke Magyarország 20. századi, és sok tekintetben a 21. század első évtizedeinek sorsát is meghatározta.
Ugyanakkor a gazdasági következményekről kevés szó esik, pedig a kényszerű gazdasági hatásokat a magyar nemzet a mai napig érzi – jelentette ki az államtitkár, hozzátéve: a vasúti rendszer megcsonkítása jelenleg is megvan.
Reményét fejezte ki, hogy a magyar kormány nem adja fel a vasúti teherforgalomban való részvétel iránti igényét. Ma az ezer gonddal küzdő vasútnak a sorsa ismét nemzeti ügy. Jelezte: határszakaszonként két-három vasútvonal helyreállítása az elkövetkező évek nagy feladata.
(Forrás: MTI)
