Semjén egyúttal hozzátette, ez az együttműködés csak akkor lehet harmonikus, ha nem történnek olyan incidensek, mint például a Házsongárdi temető magyar sírjainak meggyalázása, vagy a gyulafehérvári rektor összeverése, akit nyilvánvalóan magyarsága, esetleg katolikus volta miatt vertek meg. A magyar kormány tehát joggal várja el Romániától, hogy tegyen hathatós lépéseket annak érdekében, hogy sem magyarverések, sem pedig sírgyalázások ne történhessenek és keményen lépjen fel az ilyen bűnözőkkel szemben – mondta Semjén megjegyezve egyúttal, hogy a történtek nem árnyékolhatják be a magyar-román együttműködést.
A napokban felvetődött romániai közigazgatási átszervezésről szóló javaslat ellen pedig maga Semjén Zsolt emelte fel a szavát a magyar állam nevében, a miniszterelnök-helyettes szerint ugyanis az államnak természetes kötelessége, hogy kiálljon a magyarok mellett, éljenek azok bárhol a világon. Ráadásul egyetemes emberi jogi szempontok is felmerülnek, hiszen Románia is aláírta azt a szerződést, amelynek értelmében nem változtathatja meg az etnikai arányokat, főleg nem erőszakkal. Márpedig Semjén szerint nyilvánvaló, hogy ezeket a nagy közigazgatási egységeket az ottani magyarság akarata ellenére hoznák létre, hiszen ezekben a magyarok kisebbségbe kerülnének. Ráadásul egy történelmileg, hagyományosan kialakult magyar többségű világot olvasztanának be egy olyan tömbbe, amely történelmileg és földrajzilag is indokolatlan. „Végsőkig a magyar-román együttműködés hívei vagyunk, de ebben nem lehet engedni, mert ez a magyarság eltűnését eredményezné” – fogalmazott Semjén.
Ami a határon túli magyarság önrendelkezését illeti, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes leszögezte, a magyar állam természetesen az autonómia mellett áll: ez nyilván a szórványmagyarság esetében kulturális, a tömbmagyarság vonatkozásában pedig területi autonómiát jelent. Mint mondta, ez az az alapelv, amiből nem lehet meghátrálni. Persze azt, hogy ebből mikor mennyi valósítható meg, mindig az adott politikai szituáció határozza meg, de soha nem lehet feladni azt az alapvető emberi jogi szempontot, hogy minden közösségnek joga van az önrendelkezéshez. A magyar közösség pedig soha semmi olyat nem kért Romániában, vagy bárhol a világon, ami az Európai Unióban ne lenne természetes – vélekedett.
Semjén szerint egyébként most Romániával és Szlovákiával is lényegesen jobb a kapcsolatunk, mint eddig bármikor a történelemben. Úgy véli, a Radicova-kormány legnagyobb problémája, hogy nem tud kihátrálni azokból a dolgokból, amelyek a Gyurcsány-Fico konfliktus idején születtek. Mindenesetre most a két jobbközép kormány sokkal jobban szót ért egymással, mint annak idején a magyar és a szlovák szocialista kormányok – állapította meg Semjén.
A Velencei Bizottság az új magyar alaptörvényről szóló jelentésével kapcsolatban pedig Semjén úgy fogalmazott, az alkotmányt nem a kormány, hanem a szuverén magyar országgyűlés fogadta el, amelynek képviselőit a magyar emberek választották. Innentől kezdve tehát lehetnek érdekes vélemények, amiket majd tanulmányozunk, de itt az országgyűlés döntéséről és nem pártpolitikai alkukról van szó. Egyébként pedig a kormány kétharmados többsége is az emberek által van, vagyis az emberek által megválasztott képviselők több, mint kétharmados többsége alkotmányos módon szavazta meg az új alaptörvényt – magyarázta Semjén.
Nézze meg az ATV felvételét!
(Forrás: atv.hu)
