Semjén Zsolt beszédében kiemelte: Ronald Reagan tiszteletében Amerikában egyek a republikánusok és a demokraták, s Magyarországon, bár a belpolitikában sok a vita, az egykori elnök tiszteletében „egyek vagyunk konzervatívok és szociáldemokraták, liberálisok és kereszténydemokraták.” Hozzátette: a történelemből adódóan Közép-Európában vannak viták az itteni népek között, de Ronald Reagan tiszteletében egyetértenek.
A miniszterelnök-helyettes szerint a néhai elnök szobrának ezen a téren spirituális jelentősége van, spirituális értelemben két olyan ember szellemi öröksége találkozik, akik mindig hittek a szabadságban, hittek Közép-Európa felszabadulásában. Magyarázatul emlékeztetett: „az 1956-os forradalom és szabadságharc véres eltiprása után a szent életű, mártírsorsú Mindszenty József hercegprímás az Amerikai Egyesült Államok követségén talált menedéket”. Mindszenty József hitt abban – tette hozzá –, hogy eljön a szabadság és az óceán másik partján volt egy ember, akinek nem volt közömbös Közép-Európa sorsa, és hitt abban, hogy a térség számára is el fog jönni a szabadság.
„Adja Isten, hogy megértsük üzenetüket és hűségesek lehessünk ehhez” – zárta köszöntőjét a KDNP elnöke.
Az egykori amerikai elnök kiállt azért a meggyőződésért, hogy a rosszal nem lehet együtt élni, a gonosszal nincs békés egymás mellett élés, nincs kompromisszum; legyen bármilyen nagy és félelmetes, meg kell küzdeni vele, le kell győzni. Ronald Reagan tabukat döntött, öröknek hitt dogmákat söpört félre a józan ész nevében, ledöntötte a falakat, amelyeket a XX. század „torz és beteg ideológiái nevében emeltek a szabadság útjába”, amelyek elszigetelték a nyugati civilizáció egyik részét a másiktól – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, majd hozzátette: „erőt akarunk meríteni a példájából”.
A kormányfő szerint ma Magyarországon még falakat kell lebontani, hogy „kiszabaduljunk a múlt hibáinak fogságából, erős, sikeres és büszke országgá váljunk”. Ronald Reagan a bizonyíték arra, hogy igenis létezik teljes megújulás, meg lehet változtatni az életünket, a sorsunkat, a világunkat, ha van hozzá elég bátorságunk és erőnk –hangsúlyozta, kijelentve: „mindez sikerülhet, ha vesszük a bátorságot, hogy határozottan különbséget tegyünk jó és rossz, igaz és hamis, értékes és talmi között; ha vállaljuk, ahogy Reagan elnök is vállalta, a jó és rossz közötti különbség kimondásával járó felelősséget és következményeket”.
„Döntse le ezt a falat!” – idézte a miniszterelnök Ronald Reagannek a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkárához, Mihail Gorbacsovhoz intézett szavait, majd a magyar miniszterelnök úgy folytatta: a magyar határnyitással „kiütöttük az első téglát, majd a fal le is dőlt, a szovjet birodalom s vele a kommunista diktatúra végérvényesen összeomlott”. Magyarország és a szocialista tömb falai közé zárt többi ország kiszabadulhatott, új világ kezdődött, megindult a kettészakított Európa, a megosztott nyugati civilizáció egyesülése – mondta, hozzátéve, hogy most „annak az embernek és vezetőnek állítunk szobrot, aki megváltoztatta, megújította a világot, benne a mi közép-európai világunkat is”, és hitt a szabadságban, a szabad emberek erkölcsi erejében és abban, hogy a szabadság útjába emelt falak ledönthetőek.
Orbán Viktor szerint 1990-ben úgy tűnt, hogy a nyugati világ győzelme teljes, biztonságos, kiszámítható, szabad világ vár az emberiségre, ma, 2011-ben azonban már látni, hogy valójában egy teljesen új és ismeretlen fejezet kezdődik az emberiség történetében. „A bizonytalanság lett úrrá a mi nyugati civilizációnkon, tartunk attól, amit egyszer már átéltünk, vívódunk afölött, amit még nem ismerünk, és aggódunk, mert elveszíthetjük azokat az értékeket, amelyek számunkra oly becsesek”.
A miniszterelnök beszédében azt mondta, míg egy elemző következtetéseinek nincs kockázata, addig az államférfi egyszer dönthet, tévedései jóvátehetetlenek, a történelem mond majd ítéletet felette, milyen bölcsen irányította a változásokat, és milyen sikerrel őrizte meg a békét. „Ronald Reagan jól döntött, a változást bölcsen irányította, és megőrizte a békét. A történelem ítéletet mondott róla, és az ítéletet a megbecsülés és a köszönet hatja át. Ezért kell hát szobrának Budapesten is állnia” – mutatott rá, majd beszédét azzal zárta: „újra kellene egy Ronald Reagan. Vajon készülődik-e már valahol?”
Condoleezza Rice azt mondta, Ronald Reagan özvegye, Nancy Reagan nagyon szeretett volna részt venni a szoboravatáson, és arra kérte őt, tolmácsolja büszkeségét, tiszteletét és háláját. A szobor állításáért köszönetet mondott az amerikai nép nevében is. A volt külügyminiszter arról beszélt, hogy a szabadságharcosok ügye 1848–49-ben, majd 1956-ban reménytelennek tűnt. „Egyszerű lett volna azt mondani, hogy ügyük elbukott és egyedül maradtak, de a történelem másféle jövőt tartogatott” – mondta Condoleezza Rice. Az 1956-ban szabadságukért harcoló férfiak és nők küzdelme után az amerikai és más szabad népek felismerték: soha nem történhet meg, hogy magukra hagyják azokat, akik szabadságukért harcolnak. „Mindenekelőtt Ronald Reagannek adtak ösztönzést” – tette hozzá, és úgy jellemezte az Egyesült Államok 40. elnökét, mint akiben egyszerre lobogott a szabadságért való olthatatlan vágy és a hazafiúi szeretet.
A volt külügyminiszter arról is beszélt, hogy a világon továbbra is vannak olyan férfiak, nők és gyerekek, akik a zsarnokság igája alatt sínylődnek, úgy érzik, ügyük reménytelen, egyedül vannak. Reagan szobra előtt „fogadjuk meg, hogy ügyük nem elveszett, nincsenek egyedül, mellettük állunk” – mondta.
George W. Bush elnök egykori külügyminiszterét Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet úgy köszöntötte, mint aki Ronald Reaganhez hasonlóan „egész életét a szabadság ügyének szentelte”. Kiemelte, hogy 1989-91-ben, amikor a zsarnokság kezdett teret adni a demokráciának a térségben, Condoleezza Rice-nak jelentős szerepe volt az amerikai nemzetbiztonsági tanács igazgatójaként, majd főigazgatójaként. Később nemzetbiztonsági tanácsadóként és külügyminiszterként egy zűrzavaros időszakban fáradhatatlanul dolgozott Reagan örökségének valóra váltásán, erős kapcsolatokat építve Magyarországgal és Amerika többi új közép-európai szövetségesével. A nagykövet azt mondta, Reagan szobra otthonra talál a Szabadság-téren, amely azt a szabadságharcot jelképezi, amelyet a magyar nép vívott a Habsburg-birodalom ellen 1848-49-ben, és a kommunizmus zsarnoksága ellen 1956-ban.
Edwin Meese, a Reagan-adminisztráció egykori igazságügyi minisztere az eseményen kiemelte: ez nagyszerű nap Magyarországnak és az Egyesült Államoknak, mert kifejezhetik tiszteletüket Ronald Reagan, „a szabad nemzetek vezetője” iránt. Azt mondta, Reagan egész életében a totalitárius rendszerek, a II. világháborúban a nácik és a tengelyhatalmak, később a kommunizmus ellen harcolt. Mint emlékeztetett, a volt elnök 1981-ben, beiktatásakor elkötelezte magát: a hidegháborúban azért küzd, hogy a marxizmus és a leninizmus „a múlt hamvába vesszen”. Az Egyesült Államok hálás Magyarországnak, és különösen azoknak, akik közbenjártak azért, hogy a szobrot a magyar Parlament közelében állítsák fel – jelentette ki, hozzátéve, ez a szobor a szabadságot jelképezi, amelyért Reagan küzdött. Reménye szerint a szobor mindennap emlékezteti majd az embereket Reagan ügyére, a szabadságra.
Kevin McCarthy, az amerikai kongresszusi delegáció vezetője hangsúlyozta: Magyarország régóta az Egyesült Államok szövetségese az úton, „melyen sokáig együtt haladunk még”. A két ország szoros kapcsolata a szabadságban és demokráciában gyökerezik – fűzte hozzá. Azt mondta, a szobor a szabadságot jelképezi, amelyért harcolni minden nemzedék felelőssége.
A megemlékezésen Condoleezza Rice, Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes együtt leplezte le Reagan egész alakos bronz szobrát. Az alkotás úgy ábrázolja a volt amerikai elnököt, amint éppen előre lép a Szabadság téren vele szemben álló második világháborús szovjet emlékmű irányába. A szoboravatás közönsége a szovjet emlékműnek háttal, a Parlament kupolája felé tekintve hallgatta meg az emlékbeszédeket. Az egész évben tartó Reagan-centenáriumi megemlékezések keretében Budapesten kívül még Londonban állítanak szobrot a napokban az egykori elnöknek.
A Szabadság tér és a Zoltán utca sarkánál felállított Reagan-szobor 2,2 méter magas, Máté István csongrádi szobrászművész alkotása.
Az egész alakos szobrot a Magyarországi Ronald Reagan Emlékbizottság állíttatta. A szoborállításnál a bizottság együttműködő partnere volt többi között a Ronald Reagan Elnöki Alapítvány (Ronald Reagan Presidential Foundation), a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.
Ronald Reagan 1911. február 6-án született az Illinois állambeli Tampicóban. 1981 és 1989 között volt az Egyesült Államok 40. elnöke. Az egykori filmszínészt, aki több mint ötven filmben szerepelt, később két alkalommal is Kalifornia állam kormányzójává választották.
Ronald Reagan 1983-ban minősítette a Szovjetuniót a „gonosz birodalmának” az Evangélikusok Nemzeti Szövetsége előtt elmondott floridai beszédében. A néhai republikánus elnök beszédének kézzel korrigált változatát januárban először állították ki a washingtoni Nemzeti Levéltárban. Reagan 1984-ben elindította az Egyesült Államok úgynevezett „csillagháborús” rakétavédelmi programját, amellyel erejét meghaladó fegyverkezési versenyre kényszerítette a Szovjetuniót. A politikus 2004-ben hunyt el, 93 éves korában.
Nézze meg a HírTV felvételét!
(Forrás: MTI)
