A mérnöknő bevezetésképpen rögtönzött kiállítás keretében mutatta be azokat a monogrammal és esetenként évszámokkal is ellátott régi téglákat, amelyek a Főszékesegyház, az érseki kastély és más egyházi épületek felújítása, karbantartása során kerültek elő, köztük egy 1735-ös keltezésűt is, amely tehát egyidős a Főszékesegyház legrégibb falazataival. Ez nagyon stílusos bevezetőnek bizonyult, hiszen a tájékoztató tárgyát a Drágszélre tervezett Rózsafüzér Királynője templom építésének támogatására az érsekség által kibocsátott téglajegyek adták.
A „téglajegyet” lehet szó szerint érteni, hiszen azok, akik az építkezés költségeihez hozzá szeretnének járulni, nem csupán egy darab papírt kapnak, hanem igazi különlegesség számba menő, vörös cserépből készült építőelemek birtokosai lesznek. Így az akció a monogramos téglákat gyűjtőknek is nagyszerű lehetőséget jelent.
Az Alsómocsoládon gyártott téglákat egyik oldalukon érsek úr címerének képe díszíti, amelyet a már kiégetett téglákra marnak föl nagy nyomású vízsugárral, CNC technológiával. A másik oldalon egy-egy sorszám található, amely abszolút egyedivé teszi az összes darabot. Minden egyes téglához tartozik egy angol nyelven írott laminált tanúsítvány is, érsek úr saját kezű aláírásával és nyomott érseki pecséttel, valamint a tégla sorszámával. Az első száz tégla további érdekessége, hogy azokat a Főszékesegyház tetőhéjazatából származó, fölújításánál erre a célra elkülönített rézlemez-darabkákra gravírozott egyedi sorszámmal láttak el. A téglajegyek vásárlóit egy könyvbe is bejegyzik, amelyben azt is rögzítik, hogy az illető milyen összeggel járult hozzá az építkezéshez. A téglák árát ugyanis úgy szabják meg, hogy a szerényebb anyagi hátterűeknek is lehetővé tegyék az áldozatvállalást, de természetesen többet adni lehet értük. Az adományozókat megörökítő könyvet a tervezett templom tornyán, a keresztet tartó gömbben, az úgynevezett időkapszulában fogják elhelyezni, így a támogatók és gyűjtők nemcsak az érseki címert ábrázoló téglával lesznek gazdagabbak, de meghagyják saját névjegyüket is az utókor számára. A téglajegyeket egyébként országszerte árusítják majd, de a belőlük befolyó összegeket minden esetben a kalocsai érsekség területén használják majd föl. A Pro domo Dei (Isten házáért) felirattal is ellátott jegyek, illetve a hozzájuk tartozó téglák jelenleg még nem kaphatóak, és még nem tisztázódott az sem, hogy hol lehet majd igényelni őket. Ezeket az információkat az érseki hivatal honlapján fogják közzé tenni.
Vörös Márta azt is elmondta, hogy ugyanilyen téglákból épül majd az új templom is, és a későbbiekben szintén ezeket használják majd az érsekség más építkezéseinél is. Természetesen a beépített téglák közül nem lesz mindegyik ennyire díszes, hiszen ez aránytalanul megdrágítaná az építkezést. (A tervek szerint a terepszint fölött mintegy százezer darab tégla kerül beépítésre, de az eredeti terveket mostanára egy altemplommal is bővítették, amelyhez még ugyanannyi téglára lesz szükség.) Viszont azokon a helyeken, ahol a következő századok során – például a rendszeres karbantartások alkalmával – várhatóan megbontják majd a falazatokat, oda ilyen, címeres téglákat fognak beépíteni, abból a célból, hogy az utókor számára könnyen kideríthető legyen, hogy ki és mikor építette a templomot. Ezeket a téglákat használják majd az épület-felújításoknál is, ugyanebből a célból. A módszer nem újkeletű, a török idők után egészen a XX. századig elterjedtek voltak a monogramos, évszámos téglák, amelyeken a betűk a készítő mesterre, vagy korábban – amíg a téglagyártás földesúri jog volt – a kibocsátó uraságra utalt, míg az évszám a belőle emelt épület korának utólagos kiderítését könnyítette meg.
Ez után Mészáros István atya vette át a szót, aki az érseki címert mutatta be heraldikai szempontból, föltárva annak összetett szimbólumrendszerét. Mint megtudtuk, a főpásztorok címereire vonatkozó szigorú szabályrendszert a XVII. században fektette le X. Ince és VII. Sándor pápa, e szabályok szerint készült ez a címer is. Dr. Bábel Balázs címere függőlegesen hasított pajzs, fölötte az érseki rangot jelző zöld színű kalap, amelynek zsinórozásáról kétoldalt szintén az érseki rangra utaló tíz-tíz bojt függ. A pajzs jobb oldali mezőjében kék alapon Mária monogramja, bal oldali mezőjében karmazsin alapon nyitott könyv. (A heraldikában az oldalakat a címer szempontjából nevezzük meg, így a jobb oldal a szemlélőnek balra, a bal pedig jobbra esik.) A könyvben a BEATI QUI (Boldogok, akik) latin nyelvű evangéliumi fölirat olvasható, amely érsek úr disszertációjának témáját is adó Hegyi beszédből származó idézet. A kék és karmazsin színek jelentősége, hogy az ószövetségi Szent Sátort borító brokát színei voltak. A pajzs cövekén alul egy szalag látható, PRO REGNO DEI (Isten Országáért) fölirattal, amely érsek úr jelmondata, fölül pedig érseki kettős kereszt nő ki a cövekből. A pajzs fejezetén jobb oldalt (a szemlélőnek bal kéz felől) egy püspöki süveg ül, a másik oldalon pedig egy pásztorbot feje látható, amely szintén az érseki rangra utalva jobbra (a szemlélőnek balra) fordul.
A tájékoztatót dr. Bábel Balázs gondolatai zárták. Mottóként Babits Mihály „Psychoanalysis Christiana” című verséből idézett, utalva arra, hogy mi magunk – akárcsak műveink – gyarlók, tökéletlenek vagyunk, és ezért a legjobb szándék mellett is szükségünk van az Ég segedelmére, hogy az általunk építeni szánt templom szilárdan megálljon. (A verset cikkünk végén olvashatják!) A főpásztor örömét fejezte ki, hogy ezzel a téglasorozattal egy újabb bekezdést sikerült hozzátenni a tégla történetéhez, amelyről egy gyönyörű, nagyalakú monográfiát is bemutatott saját könyvtárából, hiszen ilyen jellegű téglajegy-kibocsátás korábban még nem történt. Elmondta, hogy Krisztus előtt 5000-re tehetőek az első hitelesített téglák, s azóta ez az építőanyag nagy utat járt be, amelynek során rengeteg templomot építettek belőle, köztük városunk, egyházmegyénk templomait, így az érseki széktemplomot is.
A templomok építésére fölhasznált téglák egyben szimbolikus jelentőséggel is bírnak, hiszen úgy alkotják a templomot, Isten házát, ahogy a hívő lelkekből épül föl Krisztus egyháza.
Végül Vörös Márta bemutatta a Főszékesegyház tetejéről, a szentély fölül leemelt keresztet is. A héjazathoz hasonlóan vörösrézből készült, és a Boldogasszonyt jelképével, stilizált pünkösdi rózsákkal díszítették, utalva arra, hogy a Nagytemplomot a Magyarok Nagyasszonyának szentelték, amint a tervezett drágszéli templomot is fogják.
(Forrás: Kalohírek)
