A kettős állampolgárság mellett tartottak tüntetést Révkomáromban

2011. szeptember 02.
Ossza meg ismerőseivel!

    A résztvevők azt követelték, hogy Szlovákia ismét tegye lehetővé a kettős állampolgárságot, illetve kárpótolják azokat a személyeket, akiket a tavaly elfogadott – szerintük alkotmányellenes – állampolgársági törvény alapján a hatóságok zaklattak. A nagygyűlést civilszervezetek kezdeményezték; a szervezők nemrégiben aláírásgyűjtést is indítottak a kettős állampolgárság újbóli lehetővé tételéért.

    A petíciót a nagygyűlés idején a helyszínen is alá lehetett írni. Samu István, a petíciós bizottság elnöke szerint eddig már több ezer aláírás gyűlt össze. Mint a budapesti államtitkárság közleményében írták, Magyarország a kettős állampolgárság lehetőségét – mint Európa-szerte alkalmazott, bevált jogi megoldást – az uniós eszmeiséggel természetes összhangban levő közös értéknek tekinti. Olyan fontos értéknek, amely nem jelent semmiféle veszélyt egyetlen államra, így Szlovákiára sem, ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy az emberek szülőföldjükön maradva fejezzék ki kettős kötődésüket – fejtették ki a közleményben.

    Hozzátették: a Magyarország által bevezetett egyszerűsített honosításnak egyáltalán nem célja, hogy bárkit is a szülőföldje elhagyására, illetve korábbi állampolgársági kötelékeinek elszakítására ösztönözzön.

    Az államtitkárság ismét megerősítette: a magyar állam ezután sem szolgáltat ki adatokat a magyar állampolgárságot kérelmező személyekről, és továbbra is kiáll a jogsérelmet szenvedő határon túli magyar nemzeti közösségek mellett.


    A csallóköziek betartják a nyelvtörvényt

    Ötvenezer darab szlovák és magyar nyelvű feliratot, információs levonót küldött szét a csallóközcsütörtöki székhelyű Pro Civis Polgári Társulás a felvidéki magyarlakta településeknek – írta a Bumm.sk hírportál. A szervezet ezzel 12 éves törvényes mulasztást kíván orvosolni. Őry Péter, a civilszervezet elnöke, Csallóközcsütörtök polgármestere szerint az emberi életre, egészségre és a polgárok vagyonára veszélyes információk közlésére azokon a településeken, ahol az összlakosság több mint húsz százalékát a kisebbségi közösség alkotja, már az 1999-ben elfogadott kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvény is kötelezte a helyi államigazgatási és önkormányzati szerveket. Hozzáfűzte, minthogy a törvény ezen kitételét soha senki nem kérte számon, s az állam sem biztosított hozzá anyagi támogatást, az érintett kisebbségek számára elérhetetlenné vált e jog. A civilszervezet vezetője rámutatott, e kötelességet tartalmazza a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény július 1-jén hatályba lépett módosítása is, az állam viszont továbbra sem garantál pénzügyi forrásokat a rendelkezések gyakorlatba ültetésére. (MH)

    (Forrás: Magyar Hírlap Online)