Polgár, életerő, mítosz, hit, anyag, eszme, organikus, szakralitás, dzsentri, idill – jól ismert fogalmak a magyar kultúrkörben, ahogy nem ismeretlen helyszínei a Kárpát-medencének Kassa, Miskolc, Beregszász, Nyíregyháza, Békéscsaba, Arad, Kolozsvár, Székesfehérvár, Magyarkanizsa és Lendva. Ön el tudná találni, hogy egy-egy fogalom mely városhoz kötődik? Egyáltalán egy aradi, vagy egy nyíregyházi lakos meg tudná egy szóban fogalmazni lakóhelye, otthona lényegét? A feladat valóan nem egyszerű, ám egy most induló programsorozat mégis erre tesz kísérletet. Szeptember 16-án vette kezdetét a Millenárison a Fesztmagyar című programsorozat, mely a Kárpát-medence tíz városának szellemét, a hozzájuk kapcsolódó életérzést mutatja be.
Egy új kezdeményezésnek köszönhetően 2011 őszén és 2012 tavaszán egy-egy pavilonban mutatkoznak be a városok, ahol a látogató úgy érezheti magát, mintha valóban Békéscsabán vagy Beregszászon lenne, nem pedig a budapesti Millenáris Parkban. A városokat ezen a hétvégén nem csak vizuálisan, és az ott jellemző termékekkel igyekeznek megidézni, hanem különböző előadások keretében is tolmácsolják a hely üzenetét. A cél tehát kettős: egy új szimbólumrendszer megalkotásával egyrészt az adott település egyediségének, különlegességének hangsúlyozása és emellett a Kárpát-medence közösségi értékeinek megőrzése, az itt lakók összetartozás-tudatának erősítése.
Ahogy azt Benyák Zoltán, a rendezvény stratégiai vezetője az MNO-nak elmondta, az ötlet több kezdeményezésből nőtte ki magát. Tavaly év végén kezdtek gondolkodni – többek között Rofusz Ferenc filmredezővel együtt – azon, hogy létre kellene hozni egy második Álmok álmodói (tudománytechnikai és kultúrtörténeti kiállítás a Millenárison) rendezvényt. Ezzel párhuzamosan határon túli szervezetekkel vették fel a kapcsolatot, hogy valamilyen kultúrtörténeti jellegű együttműködést sikerüljön megvalósítaniuk. Ezeknek a kezdeményezéseknek lett aztán az eredménye tíz város bemutatása, amelyek mindegyikéhez egy-egy jellemző és egyben közismert fogalmat társítottak. Ahogy azt Benyák Zoltán kifejtette: az embereknek manapság már nincs igénye hosszú üzenetek befogadására, megfogalmazására, helyette markáns, tömör „címkékre” van szükség, amelyeket aztán ki lehet bontani. Mindemellett nagyon fontos – hangsúlyozta a stratégiai vezető -, hogy olyan fogalmakat kell használni, amelyek mondanak valamit az embereknek.
A kiállítás kapcsán külön érdekesség, hogy a Kárpát-medence formáját és domborzati viszonyait visszaadó Millenáris Parkban a városok pavilonjainak többségét az eredeti földrajzi fekvésüknek megfelelően helyezték el. A hely szellemének megidézését magyarázza a kiállítás alcímében szereplő géniusz szó is (10 város, 10 géniusz, 10 életérzés). A hétvégi rendezvényen körülbelül 450 fellépő lesz, de nem a nagy sztárok felvonultatásával akarnak érdeklődőket vonzani, inkább a helyszínek közösségi értékeit kívánják hangsúlyozni. Ám nem elcsépelt közhelytár felvonultatására kell gondolni! Székesfehérvár például a szakralitás címkét kapta – vetette fel Benyák Zoltán -, amely több szempontból is helytálló a város esetében: amellett, hogy történelmi vonatkozás tekintetében legtöbbször a királyok városaként emlegetjük, két római hadiút kereszteződésénél helyezkedik el, e két vonal pedig egy megdöntött keresztet formáz. A szimbolika tehát jól tetten érhető a város esetében, és továbbgondolásra ösztönzi az erre nyitott közönséget. Ez a példa azonban csak csepp a tengerben, hiszen a Kárpát-medence megismeréséhez, újraértelmezéséhez igazi egyveleget, kulturális kavalkádot kínál a rendezvény, ahonnan a zene és a tánc sem hiányozhat. Emellett kiderül az is, mi köti össze valójában Miskolcot és Kassát, vagy Beregszászt és Nyíregyházát.
(Forrás: MNO)
