A Krónika és az Új Magyar Szó című napilapok beszámoltak kedden arról, hogy a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei tanácsi frakciója javasolta a népszavazás kiírását. Eszerint március 11-én a lakosságnak két kérdésben kellene állást foglalnia.
Az első kérdésben a lakosságtól azt kérdezik: egyetért-e Kovászna megye jelenlegi területének módosításával úgy, hogy az öt Bodza-vidéki település (amely lakosainak többsége román – a tud.) ne legyen része a megyének. A második kérdésben a lakosságnak arra kell válaszolnia, egyetért-e azzal, hogy ez a módosított terület Székelyföld adminisztratív területi egységének része legyen.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakciója nem támogatta a népszavazás kiírását, hiszen az számos jogi aggályt vet fel. Ennek ellenére Tamás Sándor RMDSZ-es tanácselnök végül hozzájárult ahhoz, hogy a javaslatot napirendre tűzzék, majd az RMDSZ frakciója is megszavazta a határozatot.
Tamás Sándor kifejtette: azért tartja szükségesnek tárgyalni erről a témáról, mert véleménye szerint az MPP évek óta “véres kardként” hordozza körbe ezt a népszavazást, amit – mint mondta – politikai céllal dobtak be, anélkül, hogy számoltak volna a következményeivel és hatásával.
Az önkormányzati elnök felhívta a figyelmet arra, hogy az ehhez hasonló helyi önkormányzati határozatokat az elmúlt években mindig megtámadta a közigazgatási bíróságon a kormánymegbízott szerepét betöltő prefektúra, és ez utóbbi intézmény rendszerint megnyerte a pereket. Az ÚMSZ szerint most is várhatóan megtámadja a prefektúra a népszavazás kiírásáról szóló döntést, a bíróság pedig érvénytelenítheti a határozatot.
A mai Kovászna megye magában foglalja a történelmi Székelyföld egy részét. A Krónika emlékeztet, hogy másik magyar többségű székelyföldi megyében, Hargitában Borboly Csaba RMDSZ-es tanácselnök az említett jogi aggályok miatt nem támogatja a népszavazás kiírását.
A referendum kiírása azt követően merült fel, hogy júniusban Traian Basescu államfő egyötödére csökkentette volna a jelenlegi megyék számát, és nyolc óriásmegyét alakított volna ki, de ezt a tervet egyelőre megakadályozta az RMDSZ.
Bukarestben támadják
Nyilvánosan felszólítja Emil Boc kormányfőt és Traian Igaş belügyminisztert arra, hogy bírják rá a Kovászna megyei prefektust annak a határozatnak a közigazgatási bíróságon való megtámadására, amelyben Kovászna Megye Tanácsa elrendeli a Székelyföldről szóló népszavazást – jelentette ki tegnap Mircea Duşa, az SZDP képviselőházi frakcióvezetője, aki szerint a határozat célja az etnikai alapú területi autonómia kinyilvánítása, éppen azért érvényteleníteni kell, mert alaptörvénybe ütközik. “Nagyon súlyos dologról van szó” – mondotta, a szöveg két “ravasz” kérdést tartalmaz, és megszegi “az alkotmány 34-es cikkelyét, amely az államszerkezetről és a területi-közigazgatási rendszerről szól”. Duşa megjegyezte, hogy a hatóságok nem reagálnak, de ő nyilvános magyarázatot vár Kelemen Hunor RMDSZ-elnökről a népszavazás ügyében, hiszen a románok döbbenten állapítják meg, hogy az RMDSZ elnöke, aki más RMDSZ-es miniszterekkel együtt a kormány tagja, és felesküdt az alkotmányra, nem fejti ki véleményét, amikor “alattvalóik megszegik az alaptörvényt”.
Jóval lazábban reagáltak a határozat elfogadására az NLP helyi vezetői: Marius Obreja, a Kovászna megyei szervezet elnöke úgy véli, a Székelyföld közigazgatási-területi egység létrehozásával kapcsolatos népszavazás nem lesz más, mint versengés az RMDSZ és az MPP között, hogy melyikük “székelyebb”, és mindezt az árnyékból vigyázza az Erdélyi Magyar Néppárt. Szerinte a népszavazás lényegében olyan kezdeményezés, amelynek sorsa, “mint tucatnyi hasonló kezdeményezésnek az évek során, hogy elfoszlik”. “Meg kellene érteni, hogy a Kovászna és Hargita megyei székelyek és románok problémái teljességgel mások”, a térség lakossága a szegénységgel, a mindennapok szociális és gazdasági kérdéseivel küzd.
(Forrás: MTI, 3szek.ro)
